Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-808. Törvényjavaslat az 1886:XXIX., az 1889:XXXVIII. és az 1892:XXIX. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről
808. szám. 137 A bíróság azonban azt a telekkönyvi jószágtestet, illetőleg ennek azt a birtokrészletcsoportját, melyhez az első bekezdésben érintett birtokrészlet tartozik, együttesen bocsáthatja árverés alá, ha az együttes árverést a végrehajtást szenvedő vagy valamelyik telekkönyvi érdekelt abból az okból kéri, mert a jószágtest, illetőleg a birtokrészlet-csoport alkatrészei értékcsökkenés nélkül gazdaságilag egymástól el nem külőnithetők. A bíróság e kérelem felett csak az érdekeltek meghallgatása után határozhat. 10. §. Ha az a birtokrészlet, melyre a vizrendező társulat követelésének behajtása végett végrehajtást vezet, csak részben esik az ártérbe, a bíróság a telekkönyvi tulajdonos kérelmére"' az árverést csupán az ártérbe eső részre rendeli el. Ha azonban más telekkönyvi érdekeltek is vannak, a bíróság a kérelem felett csak a tudva levő lakhelylyel bíró telekkönyvi érdekeltek meghallgatása után határoz. Az elárverezett árterület telekkönyvi lejegyzése iránt a bíróság az árverési vevő tulajdonjogának bekeblezésével együttesen és hivatalból intézkedik. 11; §. A 9. és 10. §-ok eseteiben az 1881: LX. törvényczikk 144., 145., 155. és 157. §-ainak szabályai megfelelően alkalmazandók. 12. §. Az 1892. évi XXIX. törvényczikk 11—14. §-ai helyett a következő 13. és 14. §-ok rendelkezései lépnek hatályba. 13. §. Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886:XXIX., 1889: XXXVIII., 1891: XVI., vagy az 1892: XXIX. törvényczikkben megállapított eljárás folyamán jegyeztetik be: azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelenttettek, vagy ha bejelenttettek is, de az illetékről szóló fizetési meghagyás a jelen törvény hatályba léptét követő egy éven belül nem kézbesittetik, — bélyeg és illeték nem fizetendő. Az utolsó vagyon-átruházás után, ideértve az örökösödés útján történt átszállást is — a szabályszerű illeték jár. Ha a megelőző birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján illeték-mérséklésnek van helye (1887 :XLV. törvényczikk 1. §-a), az utolsó vagyon-átruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jöhet figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy öröklés az illeték-kiszabás végett kellő időben be nem jelenttetett, felemelt illeték vagy birság az utolsó vagyon-átruházás után, közbeeső vagyon-átruházás hiányában pedig a közvetlen vagyon-átruházás után nem szabandó ki akkor; ha a jogügylet a jelen törvény hatályba lépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatályba lépte előtt nyílt meg. 14. §. Az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVÍIL, 1891 : XVI. és az 1892 : XXIX. törvényczikk alapján felvett jegyzőkönyvek, úgyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékKÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XXVIII. KÖTET. 18
