Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-761. A házszabályok módositása tárgyában kiküldött bizottság jelentése

2 761. szám. bizólevél kifogástalan, kifogás alá esik, kérvénynyel vagy panaszszal megtámadtatott, vagy megtámadtatott is és kifogás alá is esik. A 12. §. a) pontja kifogástalannak nyilvánítja az olyan választást: »melynek általános választási jegyzőkönyve a törvény rendeletének megfelel és a mely kérvénynyel vagy panaszszal nincs megtámadva«. E fogalom alá esik az oly választás is, s ezért kifogástalannak tekintendő, mely kérvénynyel vagy panaszszal megtámadtatott ugyan, de ezt az illető biróság végérvényesen elutasitotta. A házszabályoknak ugyancsak az alakulásra vonatkozó részében, a 15. §-ban, azonban egy új rendelkezésnek fölvételét találta a bizottság szükségesnek, mely abban áll, hogy bármely képviselőnek joga van szóval vagy írásban a megválasztott képviselő ellen, mielőtt az végleg igazoltatik, oly alapon kifogást tenni, hogy az a törvény szerint megválasztható nem volt. Ez a jog nemcsak azon általánosan elismert alkotmányjogi elvből következik, hogy a ház önnön összeállítása törvényességének legfőbb őre; de az 1848 : V. t.-cz. 47. §-ának és az 1899 : XV. t,-cz. 10. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésből is, mely utóbbi szerint »a képviselőház jogosítva van a választás érvényességét megvizsgálni s a felett dönteni, ha a 3. §. első pontja alá eső oly érvénytelenségi ok forog fenn, melyre a kérvény ki nem terjed«. S miután előfordulhat az az eset, hogy valamely választókerület oly képviselőt választ meg, ki a törvény szerint választható nem volt, de az illetőnek pártja oly terrorismus alatt tartja a kerület választóit, hogy azok" sem kérvénynyel, sem panaszszal a választást megtámadni nem merik - a végből volt felveendő e rendelkezés, hogy a ház főleg ebből az okból a választás érvényességét hivatalból is (bármely képviselő bejelentésére) megvizsgálhassa. Ezzel kapcsolatosan fölvétetett a 99. §-ba az a rendelkezés, hogy az ily kifogás alapján megindított eljárás költségeiben a bejelentő képviselő csak akkor marasztalható el, ha kiderül, hogy azt zaklatási czélzattal tette. Az osztályok hatásköre, teendője a régi marad, az alakulás általános szabályai is fenlartattak, azonban a javaslat szerint az alakulásnál azok, a kiknek választását a Curia időközben érvénytelennek nyilvánította, nem vehetnek részt. A ház megalakulására és mindazon képviselők igazolására vonatkozó szabályok, kiknek választása kérvénynyel vagy panaszszal nem lett megtámadva, vagy a kiknek választása ellen sem az osztály, sem valamely képviselő által kifogás nem tétetett, a választások megtámadására előszabott határidők figyelembevételével a 21., illetve 24. §-ban foglalt szöveg szerint mődositandók voltak. A választások az 1899 : XV. t.-cz. szerint kérvénynyel vagy panaszszal támadhatók meg. Eddig, mig a választások feletti bíráskodást kizárólag a képviselőház gyakorolta, a kérvények a háznál voltak benyújtandók, ezután a kérvények a Curiához s a panaszok a házszabályokban elősorolt okokból a képviselőházhoz lesznek benyújtandók. A panasz benyújtására a határidők ugyanazok maradtak, melyek az eddigi házszabályokban a kérvény benyújtására voltak megszabva. Az 51. §. szerint azonban, ha a Curia ítéletében megállapította, hogy nem a megválasztottnak kijelentett képviselőt, hanem más jelöltet kellett volna törvény szerint megválasztott képviselőnek kijelenteni, vagy ha a Curia valamely érvénytelenségi ok felett a bíráskodást hatáskörébe nem tartozónak jelentette ki, — ez esetben ezen határozat bejelentésétől számított 15 nap alatt az illető választás panasz utján megtámadható.