Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-765. Ministerelnök jelentése, dicsőült Erzsébet királyné emlékére felállitandó szobormű ügyében

46 765. szám. Elnökké a mi nistertanács Ráth Györgyöt nevezte ki,tagjaivá pedig a következők választattak: gróf ándrássy Tivadar, Halmos János, Hauszmaun Alajos, gróf Keglevich István, Lotz Károly, Rákosi Jenő és Szinnyei Merse Pál. Ugyanabban az ülésben hivatali elődöm javaslatot tett a szobor helyére nézve is, közölvén az országos bizottsággal Ö csász. és apóst. kir. Felsége azt a kivánságát, hogy a dicsőült királyné szobra Budán állíttassák fel, még pedig a kir. vár közelében, a SzentGyörgy-téren. Az országos bizottság egyhangúlag és lelkesedéssel tette magáévá az eszmét és elhatározta, hogy az emlékmű a Szent-G-yörgy-téren helyeztessék el. A végrehajtó bizottság nyomban megkezdte működését s mindenekelőtt szemügyre vevérx az emlék elhelyezésére kijelölt teret, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Szent-Györgytér jelenlegi alakulata, a melyet a tervbe vett szabályozás nem szüntetett volna meg, jóformán kizárja egy nagyobb szabású emlékmű létesítését. Ennélfogva a végrehajtó bizottság azzal a közvélemény által is felkarolt javaslattal lépett fel, hogy a régi ministerelnöki .palota tervbe vett lebontása után, maradjon meg annak helye szabad térnek, mely ily módon egy impozáns méretű s valóban monumentális műalkotás elhelyezésére minden előfeltételt megadna. Az érdekelt tényezők képviselőinek meghallgatása után elfogadtam tehát azt a tervet, hogy a Szent-György-tér a ministerelnöki palotának különben is elodázhatlan újjáépítése alkalmából, az új ministerelnökségi palotának a honvédelmi ministerium épületével egy vonalba leendő építése utján kibővittessék, az emlékmű pedig a királyi vár északi szárnyépületének és a Lovarda-utcza tengelyének metszési pontján állíttassák fel, a mely megoldáshoz Ő cs. és ap. kir. Felsége is hozzájárulni méltóztatott. A végrehajtó bizottság ezenközben működését tovább folytatván, elkészítette a pályázati hirdetmény tervezetét, a melyet azután megbirálás végett megküldött a következő művészi fórumoknak, u. m. : 1. a képzőművészeti tanácsnak, 2. a képzőművészeti társalatnak, 3. a mérnök- és épitész-egyletnek, 4. az iparművészeti társulatnak, 5. a képzőművészek egyesületének, 6. az Otthonnak, 7. a budapesti újságírók egyesületének. Ezek valamennyien készségesen megfeleltek a bizottság megkeresésének s megtették megjegyzésüket a tervezetre, a mely ennek folytán a végrehajtó bizottság által újból átdolgoztatván, az országos bizottság által való jóváhagyás végett hozzám felterjesztetett. A pályázat lényegesebb feltételei a következők: Az emlékmű helyéül a budai várban levő Szent-György-tér van kijelölve. A conceptióra és költségekre nézve a pályázóknak szabad kéz engedtetik. A pályázatban csak magyar állampolgár vehet részt. Három pályadíj van kitűzve . . . 10.000; 6.000 és 4.000 korona ősszegben. A pályázat titkos. A pályázati határidő a kiírástól számítandó egy év. A pályamüvek bírálatára egy 12 tagú jury lesz hivatva, a mely a végrehajtó bizottság és a magyar művészeti egyesületek kiküldötteiből, továbbá külföldi művészekből és a pályázók által választandó tagokból fog összeállittatni. A pályadíj elnyerése még nem biztosítja a kivitellel való megbízatást, miután ez a szabályzat értelmében az országos bizottságnak van fentartva.