Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-CCLXXX. 1899. évi XLVI. törvényczikk a magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről

GGLXXX. szám. 413 állapitott feltétele nem forgott fenn és ehhez képest a teljes illeték kirovatott és beszedetett, a 28. §. alapján kiszabott illetékből utólag azt az összeget levonásba hozatni és visszakövetelni, a mely később abban az államban, hol az okirat kiállittatott, egyszeres illeték fejében bebizonyithatólag lefizettetett. Ez a visszakövetelési jog azonban a visszatérítendő illeték befizetése után csakis három éven belül érvényesíthető. 30. §. Oly okiratoknál, a melyektől az illeték bélyegjegyek használata által rovandó le, a 27. és 28. §§. értelmében teljesítendő illetéklerovás akként történik, hogy oly értékű bélyegjegyek, melyek a kiállításnál szabályszerűen felhasznált bélyegjegyek, illetőleg az okirat kiállítása előtt készpénzben lerótt bélyegilleték levonása után fenmaradó törvényes illetéknek megfelelnek, az okiratra felragasztatnak és az arra hivatott közegek által hivatalosan felülbélyegeztetnek. 31. §. A hivatalos kiszabás alá eső okiratokra nézve a 27. és 28. §§-ban előirt illetékkiszabást, az általános szabályok szerint a kiszabásra illetékes hivatalnál 14 nap alatt (27. §.) eszközlendő bejelentés alapján kell foganatosíttatni. 32. §. Ha a két állam területén kívül kiállított valamely okirat az egyik állam területén át a másik államba behozatik, az utóbbiban eszközlendő illetékezésnél az az összeg levonásba hozandó, mely a másik államban bélyegjegyekben vagy készpénzben szabályszerűleg beigazoltan lerovatott. J33. §. A 27—32. §§. rendelkezései, a 4. §. a) pontjában emiitett okiratoknál, továbbá a 4. §-ban megjelölt azoknál az okiratoknál, melyektől az illeték különleges törvényintézkedés alapján közvetlenül rovandó le, végre a 17. §-ban emiitett vétbizonyítványoknál, nem alkalmazhatók. 34. §. Az előbbi 27. és következő §§-oknak rendelkezései, az egyik államban kiállított és a másik államba átvitt bizonyítványoknál is megfelelő alkalmazást nyernek. Az egyik államban kiállított hivatalos kiadvány, — a mennyiben ez a másik államban hivatalos használatba vétetnék, — csakis ez utóbbi állam törvényei szerint járó mellékleti bélyegilleték alá esik, de e mellett a 28. §. is megfelelően alkalmazandó. 35. §. Ha kereskedelmi és iparkönyvek az egyik államból a másikba átvitetnek és ott tovább vezettetnek, az utóbbi államban eszközlendő illetékezésnél nem számíttatik be az az összeg, a mely a másik államban illeték fejében lerovatott. IV. FEJEZET. Közös rendelkezések. 36. §. A bélyeg és illetéki szabályok tekintetében a két állam egyikében valamely meghatározott fizikai vagy jogi személynek a törvény alól kivételkép jógérvényesen már biztosított, vagy a két állam közt létesült megállapodás alapján jövőben biztosítandó kedvezmények, a