Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-CCLXXV. 1899. évi XLI. törvényczikk a vizimunkálatoknál, az út- és vasutépitésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról

390 CCLXXV. szám. 16. §. Ha a munkáltatási viszonyok lényegesen megváltoztak és a munkások panaszára az elsőfokú hatóság ,— mely ez ügyben végérvényesen határoz — azt találja, hogy a szerződésben meghatározott egységárak mellett a munka nem teljesíthető: új egyezkedésnek van helye.Az egységárra nézve létrejött megállapodásról a munkaadó (megbízott) köteles a munkásoknak vagy azok megbízottjának írásos feljegyzést adni. (32. §.) Ha a felek megállapodni nem tudnak: a szerződéstől mind a két fél visszaléphet, a munkások azonban a munkaadónak az általa adott szállítási költséget, előleget eltávozásuk előtt megtéríteni, vagy a szerződésben meghatározott egységár szerint ledolgozni kötelesek. Ellenkező esetben a 34. §. szerint büntetendők. 17. §. Ha a munkabér a teljesített munka mennyisége szerint fizettetik, a hossz-és szélességi méréseknél hiteles mérőszalagot, egyéb méréseknél pedig a megfelelő, szokásos mértéket és eszközöket kell használni. A hossz- és szélességi méretek felvétele deci méternyi, a mélységi méretek felvétele centiméternyi pontossággal eszközlendö. A felmért teljesítmény után a munkabér fillérig számítandó és fizetendő ki. (32. §.) ' 18. §. A munkaadó a munkások által okozott kárának értéke erejéig a munkás munkabérét, egyéb járandóságát és ingóságát visszatarthatja, köteles azonban kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást a visszatartás napjától számított három nap alatt az elsőfokú hatóságnál megindítani. (32. §.) Más jogczímen fennálló követelésének fedezetére a munkaadót a visszatartás joga meg nem illeti. (32. §.) 19. §. A munkások munkabérét szeszes italokkal, vagy árúczikkekkel egészben, vagy részben megváltani, utalványnyal, bárczával, jegygyei fizetni, abból bárki követelésének fedezésére bármit levonni, valamint a munkásokat arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati czik­keiket, eszközeiket a munkaadónál, vagy az általa kijelölt egyénnél vásárolják, végül a mun­kásoknak adott előleg, kölcsön, vagy szállítási költség után kamatot szedni, vagy ezek érté­kéről váltót venni — tilos. (32. §.) 20. §. Ha a munkaadó, kormányhatósági rendelkezéssel, vagy szerződési megállapodással a munkások gyógykezeltetése és ellátása tekintetében messzebb menő intézkedésekre nem köte­leztetett, — a munkaadó (megbízott), köteles a munkahelyen megbetegedett munkást, akkor is, ha á szerződést vele szemben felbontotta (22. §.), legalább nyolez napon át gyógykezeltetni és annak ellátásáról gondoskodni, és ha a betegség nyolez napnál tovább tart, a községi elöljáróságot intézkedés végett értesíteni. (32. §.) A járványos vagy ragályos megbetegedési esetek azonnal való bejelentésének köteles­ségét ezen §. rendelkezése nem érinti. 21. §. A munkásnak a szerződésből eredő követelései sem kincstári, sem községi, sem magán­követelés czímén végrehajtás alá nem vonhatók. A munkaadó csődjében a munkások-összes követelései a tömeg tartozásának tekintendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom