Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-785. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése a Szépművészeti Muzeum ügyében

785. szám. 345 Figyelembe veendő' ugyanis, hogy az Országos Képtár és mellékhelyiségei, a Történeti Képcsarnok raktárhelyiségei, a Műemlékek Országos Bizottságának lakbére és a múzeumban természetben lakást nyerő tisztviselők és szolgák lakbére czimén oly összegek vannak beállítva tárczám terhei közé, á melyekkel egy 1,600.000 koronás kölcsön törleszthető. Ezen új terhet nem okozó 1,600.000 koronán felül tehát födözetlen költség nem marad több, mint 236.000 korona Ha az épités folyamán, tekintve az épitő ipar mai pangása által előidézett alacsony árakat, nem sikerül részben vagy egészben megtakarítani e 236.000 koronát, miután beszerzésekre az 1896: VIII. törvényczikk értelmében még több, mint két millió korona áll rendelkezésre, helyes beosztással, az egymásután czélszerü megállapításával, például az antik és középkori plastika beszerzésére szánt összegből is biztosítani tudom azon csekélyebb summát, mely az épités folyamán esetleg meg nem takarítható, és még hiányozni fog. Miután pedig a fizetett bérek mind csak akkor szabadulnak fel, ha az Országos Képtár, Történelmi Képcsarnok, graphikai osztály, Műemlékek Bizottsága és a tisztviselők a múzeum palotájában tényleg elhelyezést nyertek, és csak felszabadulásuk után fordíthatók a 2,400.000 koronát meghaladó építési tőke törlesztési annuitásaira: figyelemmel az állam pénzügyi követelményeire arra határoztam magamat, hogy első sorban a hátsó emeletes képtár épületet építtetem meg, mert az részletes számitások szerint 2,400.000 koronánál többe nem kerül. Ha elkészült az épületcsoportok ezen része, a földszinten helyet nyer a Nemzeti Múzeumban őrizett plastikai gyűjtemény, a graphikai osztály, a Műemlékek Bizottsága, könyvtár, előadási terem, administratio, az első emeletre költözik a műtörténeti és modern képtár, a Il-ik emeleten lesz a Történeti Képcsarnok, a Műemlékek Bizottságának helyiségei, raktárak restaurator, stb., és lakást nyernek, néhány szolga kivételével a tisztviselők. És a plastikai és építészeti rész kivételével végleges elhelyezéshez is jutnak az összes osztályok. Ha tehát a két födött üvegudvart övező ezen épületrész, a mely egyik homlokzatával az állatkertre, a másikkafaz Andrássyútra néz, egyszerű, nemes renaissance-formáival, így csonka állapotában sem hat az Andrássv-út befejezésének összképére zavarólag, használatba vétetik, tényleg felszabadul és rendelkezésre áll az 1,600.000 korona további építési költség beszerzésére alkalmas, tárczám kiadásai között évek hosszú sora óta bérek czimén szereplő födözet, semmi akadálya sem lesz tehát annak, hogy az építés folytatásáról, a két nyilt lapidariumot övező csarnokok és termek kiépítéséről gondoskodás történhessék. A képtár épület építését tehát 2,400.000 korona költségvetéssel, a melyre az 1896: VIII. törvényczikk teljes födözetet nyújt, a tavasz folyamán a legerélyesebben annál inkább foganatba vétetem, mert a helyszűke miatt az intensiv munka, kellő felállítás nemcsak az itt elhelyezendő intézeteknél, de a Nemzeti Múzeum osztályainál is meg van nehezítve, és az antik plastikai emlékek elvitele által a Nemzeti Múzeum évek óta panaszolt égető baján is részben segíthetek. Az * épités gyorsított keresztülvihetésének biztosítására az előmunkálatok folyamatban vannak, mert az építésre ennyire kedvező időpontot nem akarom felhasználatlanul hagyni. És igy nem sok időre leszek kénytelen az Andrássy-úti homlokzat építését elhalasztani. E halasztás által pedig semmi egyéb nem szenved késedelmet, mint a plastikai és építészeti osztály egy részének berendezése, és semmi más nem fog ujabb elhelyezést kívánni, mint a Nemzeti Múzeumban együtt levő antik plastika és modern plastikai vásárlásaink, a melyek ideiglenesen a Il-ik üveggel födött udvarban és galleriáiban nyernek területet, a többi osztály . pedig mind végleges helyére jut. E kisebb méretű ujabb rendezkedés pedig sem a tudomány sem a gyakorlati élet vagy administratio szempontjából nem oly hátrány, mely nagyobb figyelmet érdemelne, és ne ellensúlyoztatnék azon köteles tekintet által, melylyel még az 1896: VIII. törvényczikk indokolásában foglaltakat is és a pénzügyi követelményeket figyelembe venni óhajtom. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XXVII. KÖTET. 44