Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-785. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése a Szépművészeti Muzeum ügyében

785. szám. 343 A múzeum szervezetéről, beszerzéseiről és berendezéséről az elmondottakban megadván a tájékozást, hátra van, hogy az épités keresztülvitelét illetőleg tegyek jelentést eljárásomról. A tervezések alatt, és miután ezek már állandó alakot öltöttek, alapvető gondoskodásomat a a költségkérdés reális megoldása képezte. Mert megengedhetlennek tartom, hogy akár a tervek későbbi szervi változtatása, kiegészitése, akár az előzetes számitások fogyatékossága miatt lényegesb túlkiadások merüljenek fel és okozzanak esetleg kényszerhelyzetet. Ezért az épitészek költségelőirányzatait minden részleteikben ismételten a legalaposabban átszámittattam, megtárgyaltattam a felszámított árak helyessége tekintetében gyakorlati szakemberekkel és vállalkozókkal is, és igy emberi számítás szerint teljes bizonyossággal mondhatom, hogy a költségelőirányzatokban megállapított árakon, melyek a legutóbbi idők árcsökkenéseit figyelembe nem veszik, az épités minden meglepetéstől és több-kiadástól menten keresztül vihető lesz. Tervezésem alapján, mely az Andrássy-úti homlokzatot képező, görög stylű épületrészeket egészen kőből, a hátsó nagy renaissance-épületet pedig, melynek főhomlokzata az állatkertre néz, kőhabarcsban állítja elő, (a Kir. kúria palotájának mintájára, hol az új országházra néző rész szintén terméskő, a mellékutczák homlokzata pedig kőhabarcs): az épület ös ízes építési és berendezési költségei 4,237.282 koronára rúgnak. Daczára annak, hogy az 1896 : VIII. törvényczikk 2-ik szakaszának d) pontja a Szépművészeti Múzeumra szánt összesen 3,200 000 forint vagyis 6,400.000 koronából, indokolása szerint, az építésre csak 1,200.0000 forintot vagyis 2,400.000 koronát számit, arra kellett magamat határozni, hogy bizonyos, alább előadandó módozatok mellett ezen költségvetés kereteiben 4,237,282 korona építési költséggel határozzam el a keresztülvitelt. Elhatározásom inditó okai a következők voltak: Hangsúlyozva ismételten «a költségelőirányzat realitását, lehetetlen észre nem venni, hogy az épités aránylag jutányos. Csak néhány példával, néhány, az utóbbi években épült külföldi múzeum építési költségeivel és a mi a elég biztos alap, e költségeknek a beépített köbterületre való elosztásával fogom a költségkérdést megvilágítani. Például: Köbtartalma Összköltsége Egy köbméterre esik 31.217 1,161.502 kor. 36 kor. 88 flll. 39.132 1,474.320 » 37 » 68 » 132.300 3,145.200 » 23 » 76 » 109.432 2,448.000 » 22 » 36 » 182.303 3,840.000 » 21 » — » 142.936 3,402.068 » 23 » 78 » 48.511 960.000 » 19 » 78 » 237.943 4,287.282 » 17 » 80 » 1. A kasseli képtár . 2. A frankfurti Stádel-muzeum . . . . V 3. A berlini iparművészeti múzeum . . 4. A » néprajzi múzeum .... 5. A » természettudományi múzeum . 6. Stuttgarti iparművészeti múzeum . ,. 7. A braunschweigi múzeum . . . . . 8. Budapesti Szépművészeti Múzeum . . Egy köbméter tehát ezen építkezésnél csak 17 kor. 80 fillér és igy olcsóbb, mint bármelyik előbb emiitett hasontermészetű épületé, az összköltség pedig 4,237.282 korona lévén, ha az mégis nagyobb mint bármelyike a fentnevezett épületeknek, ez okát abban birja, hogy építkezésünk köbtartalma is sokkal nagyobb, vagyis az épület sokkal terjedelmesebb, mint bármelyik fentemiitett múzeumé. A terjedelem pedig azért nagyobb, mert mi egy födél alatt mutatjuk be azt, a mi máshol több intézet között felosztva, több épületben van elhelyezve. Ezért nagyobb területet is kell egy födél alá hoznunk. Hogy pld. Münchent említsem, a műtörténeti képtár és graphikai osztály ott egy intézetben, az Alté Pinacothekben, a modern képtár a Neue Pmacothekben, a plasticai osztály a Glyptothekben van, a fejlődést bemutató építészeti és szobrászati osztály i