Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-780. A pénzügyi bizottság jelentése a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1900. évi állami költségvetéséről

780. szám. 269 A Balassa-Gyarmaton tervbe vett állami fögymnasiumnák 1900. évi szeptember 1-től deczember végéig terjedő összes szükségleteire a vallás- és közoktatásügyi minister úr 5.000 korona átalányt vett fel. A balassa-gyarmati főgymnasium terve már a minister úr hivatali elődeit foglalkoztatta. A városnak arra vonatkozó kérelmét főleg a következő okok támogatják: 1. Balassa-Gyarmat városa Nógrád vármegyeszékhelye, s ennélfogva nemcsak a vármegyei központi hivatalok vannak itt elhelyezve, hanem van helyben kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. ügyészség, kir. pénzügyigazgatóság és számos más hivatal, melyeknek alkalmazottjai (összesen mintegy 300-an), mindekkoráig meg voltak fosztva attól a lehetőségtől, hogy fiaikat tudományos életpályákra kiképeztethessék. Minthogy e helyzet egybevág a minister úrnak azon általános kultúrpolitikai törekvésével, hogy a vármegyék székhelyeit — a mennyiben az előfeltételek általában nem hiányoznak — közművelődési tekintetben erősítse, a város kérelmét a minister úr indokoltnak és figyelembe veendőnek tartotta. 2. A Nógrád vármegye területén fennálló másik középiskolában, a losonczi főgymnasiumban oly rohamosan szaporodnak a tanulók, hogy a középiskola (párhuzamos osztálya daczára) nem képes már az összes jelentkezőket befogadni. Gondoskodni kellett tehát e középiskola megfelelő létezhetéséről. 3. Balassa-Gyarmaton állami szempontból is fontos szerepe lesz egy fögymnasiumnák mert a város úgynevezett nyelvhatáron fekszik, s igy az állam nyelvének terjesztéséhez nagy mértékben hozzájárulhat. 4. A város és a vármegye erejökhöz mért jelentékeny áldozatokkal fognak az intézet létesítéséhez hozzájárulni. Nevezetesen: a város és a vármegye, amaz 20.000, emez 50.000 korona megajánlásával és a társadalmi utón gyűjtött pénzalap bevonásával, magukra vállalták a jelenlegi polgári iskolai épületnek 120.000 korona erejéig leendő átalakítását, kibővítését és belső felszerelését; azonkívül a város az úgynevezett nemzetimtézeti alap betudásával évi 7.000 korona hozzájárulási összeget ajánlott meg. Ha ehhez hozzászámítjuk a körülbelül 250 tanuló után várható 15.000 korona évi tan- és felvételi díjakat, úgyszintén a (fokozatosan megszüntetendő) állami polgári iskolára fordított évi 17.400 korona fentartási költséget, a főgymnasium teljes kifejíésekor csak mintegy 24.000 korona új teher háramlik az államkincstárra. A mennyiben a folyamatban levő tárgyalások a maga idejében befejezhetők lesznek, a gymnasium I. osztályát 1900. évi szeptember hó 1-én szándékozik a minister úr megnyitni. Végül az eddigi gyakorlathoz képest a pénzügyi bizottság a gymnasiumok és reáliskolák czíme között az átruházási jog engedélyezését ajánlja a t. Háznak. Rendes bevételek: VII. fejezet, 7. czím. 1899. évre megszavaztatott , . . . . 1900. évre előirányoztatik . . ... . • tehát több . . . Elfogadásra ajánljuk. Állami reáliskolák. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 16. czím. 1899. évre megszavaztatott . . . . -. 1,552.426 K, 1900. évre előirányoztatik . ... . . . .' . . . . . . 1,587.317 » tehát több . . . 34.891 Kval. Elfogadásra ajánljuk. 588.260 K, 729.152 » 140.892 Kval.