Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-770. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a magyar korona országainak 1888-1897-ig terjedő tiz évi államháztartása eredményeiről

160 770. szám. kezeléséből, az 1890—1895. években pedig a földmívelésügyi tárcza keretében a »Kincstári birtokok« czíméből kihasittattak és a »Gődöllői koronauradalom és állami lótenyészintézetek« czím alatt egyesítve mutattattak ki. 11. A bevezetőleg emiitett alapelvek értelmében a kölcsönökből vagy állami előlegek visszafizetéséből származó bevételek a valódi bevételek összegéből levonandók levén, az »Állami előlegek* megtérítése czímén befolyt összes tőkeösszegek, tekintet nélkül arra, vájjon ujabban vagy korábban adott előlegek- vagy kölcsönökrei van-e szó, a vagyoncserét képező és egyéb nem valódi bevételek közé helyeztettek, s csak az ezek után befolyt kamatok hagyattak természetüknek megfelelően a valódi bevételek között. 12. Az eddigi összeállításokban a bevételek között az » Értékpapírok értékesítése« czímü tétel alatt az értékpapírok eladásából befolyt és az ilyenek vásárlására fordított összegek között mutatkozó különbözet vétetett fel. Tekintve, hogy az értékpapírok vásárlására fordított kiadások már az 1884—1887. években meghaladták az értékpapírok eladásából keletkezett bevételt, minélfogva az 1883—1887. évi összeállításban a most jelzett négy utolsó évben nem bevétel, hanem kiadás mutatkozott, és tekintve, hogy a jelen tíz évi összeállításnál is mind a tiz évben ugyanez az eset állott volna elő: a kérdéses tétel r> Értékpapírok vásárlására*, czím alatt a kiadások csoportjába tétetett át. 13. A »Vasúti kamatbiztositási előlegek* megtérítéséből eredő bevételek, a mennyiben az államnak ez irányú követeléseit csökkentik, vagyoncserét idézvén elő, a vagyoncserét képező kiadások közé tartozó ilynemű előlegekből levonattak s ezek az előlegek az igy mutatkozó tiszta összeggel vétettek fel a kimutatásba. 14. Minthogy a tisztelt képviselőház zárszámadás-vizsgáló bizottsága az 1868—1877. évi államháztartási eredmények összeállítása alkalmából szükségesnek találta, hogy a közösügyi költségekből productiv czélokra fordított összegek a vagyoncserét képező tételek csoportjába mint beruházások fölvétessenek s a tisztelt képviselőház ezt az eljárást jóváhagyólag tudomásul vette, a szóban forgó tételek az illető csoportba, ez alkalommal is felvétettek és pedig az 1888—1896. évekre nézve a közösügyi zárszámadásokban, az 1897. évre nézve a közösügyi költségvetésben rendelkezésre álló adatok alapján. Mindezek után még czélszerünek találja az állami számvevőszék utalni azon kapcsolatra, mely egyfelől a jelen összeállítás s másfelől az állami zárszámadásokhoz csatolt jelentések szerint mutatkozó pénztári végeredmények (fölöslég vagy hiány) között fennáll. Az állami zárszámadásokhoz fűzött jelentésekben kimutatott végeredmény (fölösleg vagy hiány) akként állapittatik meg, hogy a zárszámadásokban foglalt úgynevezett valódi (nem átfutó) bevételek és kiadások összegéből csupán az alapszerü kezelésből és a hitelműveletekből eredő bevételek és kiadások, továbbá az aldunai Vaskapu-szabályozási kölcsön tőke- és kamattörlesztése és ennek fedezete, valamint az 1897. évtől kezdve az ezen évi XXX. törvényczikk értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve kitüntetendő vasúti beruházások összege s ezek fedezete vonatnak le; ellenben a szóban forgó összeállításban — feladatához képest — az úgynevezett valódi bevételekből és kiadásokból mindennemű nem valódi (vagyoncserét képező s egyéb nem valódi) bevétel és kiadás kihasítandó. Az ekként jelentkező pénztári fölösleg vagy hiány természetesen nem egyezhet a zárszámadási jelentésekben fentiek szerint megállapított fölösleggel vagy hiánynyal, az összeállításban kihasított tételek illő tekintetbevételével azonban a zárszámadási jelentésekben közölt pénztári végeredményekből az összeállítás hasonnemű eredményei minden évre nézve pontosan levezethetők.