Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.
Irományszámok - 1896-720. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a czinkota-kerepesi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
32 720. szám. Alépítmény. A pálya alépitménye egy vágányra készítendő, de a földbeváltás, illetve esetleg kisajátítás már most kétvágányú vasút és összes tartozékai számára szükséges terjedelemben foganatosítandó. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 12'5 (tizenkettő s fél) °/ 00 " Den állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 225 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A pálya szabványos koronaszélessége, az alépitmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4*o (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig 172 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább IY2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas közetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesitendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. Mindennemű anyagtermelési és lerakási helyek mindig a földterületek lehető kímélésével, köz-és magánérdekek károsilása nélkül, valamint akképen választandók, illetve állapitandók meg, és úgy létesitendők, hogy azok a közlekedésre és vízlefolyásra, valamint a pályatest és tartozékainak megfelelő és czélszerű előállítására és fentartására nehézséget, akadályt vagy veszéiyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok minél rendesebb és szabályosabb alakkal és fenékkel, illetve koronával bírjanak. Megállapíttatik azonkívül, hogy nem szabad anyaglerakási helyeket akképen elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetségesnek és szükségesnek fog találtatni, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, — olyképen azonban, hogy az által más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0 # 8 méter « széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. A pálya előállítására szükséges anyagárkok vagy egyéb anyagtermelési helyek elrendezése és kihasználása, valamint anyagfeleslegek deponálása mindig olyképen eszközlendő. hogy az által később a második vágány pályatestének és tartozékainak kiépítése megnehezítve és megdrágítva ne legyen. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző [vagy érintő pályarészek mentén azon védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetve kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetve kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű véd-