Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

370 CCLIX. szám. A bank tisztviselői és egyéb alkalmazottjai felett a legfőbb fegyelmi hatuságot a főtanács gyakorolja. A főtanács által kiadott szolgálati rendtartás értelmében megejtendő fegyelmi vizsgálatok foganatosítása végett Bndapesten és Bécsben fegyelmi bizottságok alakittatnak, a melyek tagjait a főtanács nevezi ki. A fegyelmi bizottságban az illető központi felügyelő elnököl. Az e czikkben a főtanács részére fentartott jogok gyakorlása nem képezi tárgyát a két kormánybiztos felszólalásának az állami érdek czímén (53. czikk), hacsak nem az illetmények és nyngdíjak rendszerének megváltoztatása forog szóban. 51. CZIKK. A magyar és az osztrák kormány egy-egy biztost és egy helyettest nevez ki, olyan közegekül, melyek által a két kormány meggyőződést szerez magának arról, hogy a bank a törvényeknek és az alapszabályoknak megfelelően, nemkülönben összhangzásban az állami érdekkel jár el. 52. CZIKK. E biztosoknak jogában áll a közgyűlés, a főtanács, a végrehajtó bizottság, a főtanács egyéb állandó bizottságai, valamint az illető igazgatóság üléseiben, de csak tanácskozó szavazattal jelen lenni, és minden felvilágosítást megkövetelni, mely feladatuk teljesítésére szükséges. A kormánybiztosoknak a feladatukat képező felügyelet gyakorlására szükséges betekintés a bank üzletvitelébe mindig megengedendő. A két kormánybiztos mindegyikének jogában van, a közgyűlésnek, a főtanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a főtanács egyéb állandó bizottságainak, vagy az illető igazgatóság határozatid ellen felszólalni, ha a határozatot a fennálló törvényekkel vagy az alapszabályokkal ellenkezőnek, vagy az illető állani érdekeivel össze nem egyeztethetőnek tartja. (25. és 47. czikk.) 53. CZIKK. Ha bármelyik kormánybiztos a közgyűlés, a főtanács, valamely bizottság vagy az illető igazgatóság valamely határozata ellen felszólal, e felszólalásnak felfüggesztő hatása van és az ügy, a mennyiben valamelyik bizottság vagy igazgatóság határozatára vonatkozik, első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő. Ha a kormánybiztos felszólalása a közgyűlés vagy a főtanács határozata ellen irányul, akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé terjesztendő, melytől a kormánybiztos megbízatását nyerte. Ha azután a kormány és a bank között egyetértés nem jön létre, az ügyet, ha az egyik vagy másik államban érvényben levő törvény, vagy az alapszabályok megtartása forog szóban, minden további felebbezés kizárásával választott bíróság dönti el, mely az elnök meghívásához képest Budapesten vagy Bécsben ül egybe. Ha ellenben oly felszólalásról van szó, a mely az állami érdek megóvásának czimére van alapítva, az ügy felett végleg az illető ministerium határoz. A választott bíróság hét tagból áll, kik közül hármat a budapesti kir. Curiának, hármat a bécsi legfőbb törvényszéknek elnöke a vezetése alatt álló birói testület kebeléből egy évre nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen választott bíróság elnöke, ama hat tag választja.