Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLVI. 1899. évi XXXIV. törvényczikk az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről

CCLVI. szám. 343 az illető államban levő állami és közpénztárakkal és hivatalokkal való forgalomban váltatnak, a teljes portómentességet mindaddig engedélyezi, a mig az Osztrák-magyar bank a tiz-koronás bankjegyek kibocsátására vonatkozó kötelezettsége alul teljesen fölmentve nincs és egyúttal a módosított alapszabályok (83. czikk) ama határozatait, a melyek a bankjegyeknek magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénz ellenében való beváltására vonatkoznak, mindkét állam törvényhozása hatályba nem lépteti. 9. Az Osztrák-magyar bank módosított alapszabályainak 89. czikke, illetőleg a jelen egyezmény II. czikke értelmében fölmondott, de beváltásra nem került tiz-koronás bankjegyek (alapszabályok 85. czikke) a két állam javára évülnek el és pedig olyképen, hogy az elévült bankjegyek összegének 30°/o-a a magyar államkincstárt, 70°/o-a pedig az ausztriai államkincstárt illeti. E tárgyban a két pénzügyministerium az Osztrák-magyar bankkal külön fog leszámolni. 10. Azon a napon, a melyen az Osztrák-magyar bank módosított alapszabályainak ama határozatai, a melyek a bankjegyeknek magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénz ellenében való beváltására vonatkoznak (módosított alapszabályok 83. czikke), a két törvényhozás intézkedései folytán életbe lépnek, a m. kir. pénzügyministerium és a cs. kir. pénzügyministerium az Osztrák-magyar banknál az 1. pont szerint lefizetett arany értékérmékből oly öszszegű ily érmét fog a bank végleges tulajdonába átutalni, a mely a tiz-koronás bankjegyeknek abban az időpontban engedélyezett (3. és 7. pont) maximális forgalmával egyenlő. A m. kir. pénzügyministerium és a csász. kir. pénzügyministerium az arany értékérméknek ezt az összegét a bank végleges tulajdonába ugyanabban az arányban fogják átutalni, a mely arányban az 1-ső pont szerint az arany értékérmék lefizetését teljesítették. Ugyancsak ebben az időpontban a két pénzügyministerium a 7. pontban foglalt határozmányok szerint rendelkezésére fogja bocsátani az Osztrák-magyar banknak kívánatára azokat a fizetési eszközöket, a melyek a 6. pont alapján adott utasítás folytán kibocsátott bankjegyek bevonására szükségesek. Ezzel szemben ez időtől fogva a tiz-koronás bankjegyek beváltásáról az Osztrák-magyar bank sajátjából gondoskodni tartozik. E naptól fogva azok a határozmányok, a melyek a 2. pontban foglaltatnak és az arany értékérmék külön rendeltetésére vonatkoznak, úgyszintén azok, a melyek a 4. pontban foglaltatnak és az arany érméknek a bank érczkészletébe való beszámításának korlátozására, valamint a bank pénztáraiban meglevő tiz-koronás bankjegyek mikénti számbavételére vonatkoznak, — hatályukat vesztik. Végül az Osztrák-magyar banknak a 6. pontban adott utasítás hatálya e "napon önmagától megszűnik. 11. Ha az Osztrák-magyar banknak 1910. végéig meghosszabbított szabadalma a módosított alapszabályok 105. czikke értelmében lejár, mielőtt az alapszabályok ama határozatai, a melyek a bankjegyeknek magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénz ellenében való beváltására vonatkoznak (módosított alapszabályok 83. czikke), a két törvényhozás intézkedései folytán életbe léptek volna, vagy ha az Osztrák-magyar bank ez időpont előtt felszámolásba jut (módosított alapszabályok 106. czikke), az akkor még kibocsátott tiz-koronás jegyek bevonása iránt intézkedés teendő (a bankalapszabályok 89. czikke) és a bevonást illető elszámolás a két pénzügyministerium és az Osztrák-magyar bank között a jelen egyezmény 7. és 9. pontjai értelmében megejtendő. - < IV. CZIKK. Az ennek az egyezménynek végrehajtására szükséges megállapodásokat az Osztrákmagyar bankkal a m. kir. pénzügyminister és a cs. kir. pénzűgyminister fogják létesíteni.