Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLVI. 1899. évi XXXIV. törvényczikk az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyekről

CCLVI. szám. 341 1. A m. kir. pénzügyminister és a csász. kir. pénzügyminister a jelen egyezmény megkötése után az Osztrák-magyar bank illető főintézeténél együtt 160 millió koronát, azaz 80 millió a. é. forintot fizetnek le a koronaérték arany érméiben. Ebből az összegből a m. kir. pénzügyminister 48 millió koronát, azaz 24 millió a. é. forintot, a csász. kir. pénzügyminister 112 millió koronát, a^az 56 millió a. é. forintot fog lefizetni. 2. A lefizetett arany értékérmék az Osztrák-magyar bank által kibocsátandó tiz-koronás bankjegyek külön fedezetét képezik és a magyar kir. pénzügyministerium, valamint a csász. kir. pénzügyministerium azokat csak a két kormánynak a jelen egyezmény II. czikke értelmében kötött ujabb egyezménye alapján és a jelen egyezmény 7. pontjában megállapított kötelezettségek teljesitése mellett vonhatják vissza. 3. A kibocsátott tiz-koronás bankjegyek összege, a 6. pontban előrelátott eset kivételével, nem haladhatja túl a két pénzügyministerium által lefizetett arany értékérmék öszszegét, vagyis 160 millió koronát, azaz 80 millió a. é. forintot. Az Osztrák-magyar bank a tiz-koronás bankjegyek kibocsátását csak akkor kezdheti meg, ha a két pénzügyministerium az 1. pontban megjelölt lefizetéseket egész összegökben teljesitette és az a. é. öt-forintos és ötven-forintos államjegyek fölmondására és beváltására vonatkozó rendelet már ki lett bocsátva. 4. A lefizetett arany értékérmék az Osztrák-magyar bank érczkészletéhez számittatnak, de csak a tiz-koronás bankjegyek fedezetére fordíthatók a nélkül, hogy a bank jogosítva lenne ezeknek a lefizetéseknek érczkészletébe való beszámítása által a megengedett jegyforgalom összegét a bank módosított alapszabályainak 84. czikke értelmében fölemelni. A bank azonban jogosítva van, a pénztáraiban meglevő tiz-koronás bankjegyeket a bankjegyforgalom érczbeli és bankszerű fedezetének (módosított alapszabályok 84. czikke), valamint a bank által a 84. czikk szerint esetleg fizetendő adónak megállapításánál a forgalomban levő bankjegyek teljes összegéből levonni. E jogosítvány nem terjedhet ki a 3. pontban meghatározott contingens ama részére, a mely egyáltalában még az 5-ik pont szerint forgalomba nem hozatott. Az Osztrák-magyar bank alapszabályainak 104. czikke szerint közzéteendő heti kimutatásokban e rendelkezés megtartása számszerűen külön kimutatandó. 5. Az Osztrák-magyar bank a monarchia két államának közös költségén beváltandó a. é. öt-forintos és ötven-forintos államjegyek 112 millió a. é. forintot tevő maradványának beváltását, ez államjegyek felmondása után, a tiz-koronás bankjegyek, valamint a két pénzügyministerium által a neki átszolgáltatandó 64 millió korona, vagyis 32 millió a. é. forint ezüst Öt-koronás kiadása ellenében, egyejtértöleg megállapítandó pénztárainál teljesíteni fogja. A forgalomba hozott tiz-koronás bankjegyek és ezüst öt-koronások összegének lehetőleg mindig meg kell felelni annak az összegnek, a melyben felmondott államjegyek bevonatnak. ( Az Osztrák-magyar bank a beváltási művelet végrehajtásáról a m. kir. pénzügyministeriumnak ég a csász. kir. pénzügyministeriumnak, nemkülönben a cs. és kir. közös pénzügyministeriumnak havonként számol; a művelet teljes befejezése, azaz a felmondott államjegyek utolsó beváltási határidejének lejárta után pedig külön végleszámollsí terjeszt elő. Ha annak folytán, hogy az Osztrák-magyar bank által foganatosított beváltás 112 millió forintot nem ért el, a végleszámolás a két kormány javára egyenleget mutat ki, az Osztrákmagyar bank ezt az egyenleget, és pedig annak 30°/o-át a m. kir. pénzügyministeriumnak, annak 70°/o-át a csász. kir. pénzügyministeriumnak törvényes fizetési eszközökben kifizeti, mivel szemben a beváltásra szükségessé nem vált tiz-koronás bankjegyek és ezüst öt-koronások az Osztrák-magyar bank tulajdonába mennek át.