Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-712. A földmivelésügyi bizottság jelentése "a gazdasági munkavállalkozókról a segédmunkásokról" szóló törvényjavaslat tárgyában

316 712. szám. Ha a cséplésre szánt termény elemi csapás következtében egészben vagy részben bármikor megsemmisül, a vállalkozónak kártéritési igénye nincsen. A termény egy részének megsemmisülése, a mennyiben a szerződésben erre nézve más megállapodás nincs, egyik félnek sem ad jogot a szerződés felbontására. 4. §. Ha a cséplőgépvállalkozó a megállapított időben, illetőleg sorrendben a szerződés teljesítését saját hibájából meg nem kezdi, vagy, ha a munka a cséplőgépvállalkozó hibájából negyvenuyolcz órán át nem folytatható, a birtokos (bérlő) kártérítés iránti igényének fentartásával, a szerződéstől visszaléphet, valamint visszaléphet akkor is, hogy ha a vállalkozó olyan gépet használ, mely a cséplésnek megfelelő módon és időben való elvégzésére nem alkalmas. 5. §. A cséplőgépvállalkozó szerződéses jogait és kötelezettségeit csak a birtokos (bérlő beleegyezésével ruházhatja át másra. 6. §. A földmivelésügyi m. kir. minister a közigazgatási bizottság előterjesztésére, egyes törvényhatóságok területére kiterjedő hatálylyal, elrendelheti, hogy a birtokos (bérlő) és a cséplőgépvállalkozó között a szerződés a községi elöljáróság előtt Írásban kötendő meg. Ily esetben a más módon kötött szerződés közigazgatási hatósági intézkedés alapjául nem szolgálhat. II. FEJEZET. A cséplögépvállalkozó és a gazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról. 7. §. A cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy Írásban két tanú előtt kell megkötni. A földmivelésügyi minister a közigazgatási bizottság előterjesztésére egyes törvényhatóságok területére kiterjedő hatálylyal elrendelheti, hogy a cséplőgépváilalkozó és a munkások közötti szerződés a községi elöljáróság előtt kötendő meg. Az a cséplőgépváilalkozó, a ki jelen §. első vagy második bekezdésében meghatározott alakszerűségek mellőzésével alkalmaz gazdasági munkásokat, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 8. §. Ha a felek a szerződésben a munkabért a csépelt termények bizonyos hányadrészében állapítják meg, vagylagosan meg kell állapítani azt is, hogy ennek a hányadrésznek fejében a cséplőgépvállalkozó a gazdasági munkásoknak mily legkisebb terménymennyiséget biztosit. (1898 : II. t.-cz. 35. §.) Ha a felek a szerződésben e legkisebb mennyiség tekintetében meg nem állapodtak: a munkások a termény hányadrészében megállapított munkabér helyett, annak esedékességekor, a szerződési időtartamra oly napibért követelhetnek, a milyet azon a vidéken és abban az időben hasonló munkáért rendszerint fizetnek.