Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-708. Törvényjavaslat a szigetvár-kaposvári helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

708. szám. 293 A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°/oo-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője a nyílt pályán 250 méterben állapíttatnék meg. A folyóm éter enk int legalább 23*6 kg. súlyú aczélsínek függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűen rakott talpfákon volnának elhelyezendők, hogy igénybevételük 6.000 kg. keréknyomás alatti négyzet-centiméterenkint 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A csatlakozási állomásokon szükséges új vágányok elsőrendű vasúti felépitménynyel lennének elő állitandók. A megfelelően átalakítandó és kibővitendő csatlakozási állomásokon kívül a pályán 8 új állomás, rakodó és megállóhely létesítendő. A szigetvár-kaposvári helyi érdekű vasútnak tényleges építési és üzletberendezési költsége 2,172.800 frttal, vagyis pályakilométerenkint 41.784 frttal állapíttatnék meg, a mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 125.000 frt, tartalékalap képzésére pedig készpénzben vagy kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben 20.000 frt lesz kihasítandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a tulajdonképem építési költségek 2,027.800 forintra, vagyis pályakilométerenkint kereken 39.000 frtra tehető. A költségek ezen mérvét indokolja ama körülmény, hogy a csatlakozó állomások legszükségesebb átalakítási és kibővítési költségei 90.000 frtra rúgnak, hogy igen sok répatermő föld- és fiatal erdőnek kisajátitása válik szükségessé s igy a kisajátitási költségek a szokottnál jóval magasabbak s végül, hogy az alagút elmaradása esetében is rendkívül nagymérvű földmunkák, sőt vizes altalajon is magas töltések állitandók elő, a mely munkálatok a pálya nehéz terepviszonyai következtében a különben is magas építési költségeket még jelentékenyen fokozzák. A 2,172.800 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis 760.500 forint erejéig törzsrészvények, 65°/o-a, vagyis 1,412.300 frt pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be. A kereken 760.500 frtnyi törzsrészvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások állnak rendelkezésre: Somogy vármegyétől ....... 150.000 frt Magán birtokosoktól . . . . . . 350.000 » Összesen . . . 500.000 frt. A törzsrészvénytőke részbeni fedezésére szolgálnának továbbá az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7. §-ai alapján nyújtható állami hozzájárulások és pedig: a) az idézett törvényczikk 4. §-a alapján postaszállítási átalányképen, a postaszállítás tényleges megkezdésétől, illetve a vasút megnyitásától számított 50 éven át fizetendő 4.500 frt, 90.000 frt tőkeértékben; b) az idézett törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési külön adományból az épités megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő évi 7.500 frtnyi járadék 150.000 frt tőkeértékben, oly kikötéssel azonban, hogy ezen utóbbi segély a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben, rövidebb idő alatt vagy egyszerre egy összegben is folyósítható lesz. Mindkét állami hozzájárulás fejében a szóban forgó vasúttal szemben is kikőttetnék, hogy a hozzájárulások fent kitett tőkeértékének megfelelő névértékű törzsrészvények lesznek engedélyes, illetve jogutódja — a részvénytársaság által az állam tulajdonába bocsátandók. Az ily módon megállapított postaátalány és külön segély a tényleges tőke é'u, illetve 6-9°/o-át teszi s így az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított maximalis 10—10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul marad. A fentebb felsorolt érdekeltségi és állami hozzájárulások összesen 740.000 frtot tévén,