Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCVIII. 1899. évi XV. törvényczikk az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

CCVIII. szám. 3 5. ha a képviselő, a ki a választás alkalmával közhivatalt viselt, hivatali hatáskörébe eső cselekménye vagy erre vonatkozó Ígérete által valamely választót arra birni törekedett vagy hivatali hatalmával visszaél ve[arra kényszeritett, vagy pedig hivatali alárendeltjét arra utasitotta, hogy ö reá szavazzon vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, továbbá ha hivatali alárendeltjét ebből a czélból, hivatali hatalmának felhasználására utasította vagy ennek a jelen pontban meghatározott valamely cselekményében részes vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett; 6. ha a képviselő átalános képviselő-választásoknál a választási határidőt kitűző belÜgyministeri rendeletnek a hivatalos lapban való közzétételétől; időközi választásoknál azon naptól kezdve, a melyen a képviselőház vagy annak elnöke az új választást elrendelte, a választási eljárás befejeztéig, a kérdéses választásra jogosult választókat: azon czélból, hogy ő reá szavazzanak, vagy hogy más jelöltre ne szavazzanak, vagy hogy a szavazástól tartózkodjanak, eteti vagy itatja, vagy ily cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett; 7. ha a képviselő a kérdéses választást megelőzőleg 3 hónapon belül azon czélból, hogy a választás eredményét befolyásolja, — gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhívott, vagy a törvény ellen vagy a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetienségre egyenes felhívást intézett vagy terjesztett, vagy ily cselekményben részes; 8. ha a képviselő a 7. pontban meghatározott módon, időben és czélból valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet az állampolgárok vagy egy részük ellen gyűlöletre izgatott; vagy ha a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, vagy a magyar állam területi épsége és egysége ellen, úgy a nemzet politikai egysége ellen, úgyszintén, ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgatott; vagy törvény ellenére magán vagy köztulajdonnak felosztásával ámított, vagy ily cselekményben részes; 9. ha a képviselő: a) a kérdéses választást megelőzőleg három hónapon belül, a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségben, vagy vallásos jellegű gyülekezeten a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tett; b) abból a czélból, hogy egy vagy több választó ő reá szavazzon, vagy bizonyos jelöltre ne szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, az egyházi kegyszerekben való részesítésre tett ígéretet, vagy egyházi fenyíték alkalmazásával, vagy a kegyszerek elvonásával, vagy túlvilági büntetéssel fenyegetett; c) a vallási tisztelet tárgyait, vagy olyan tárgyakat, melyek egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választók gyülekezetén, vagy választási menetben használt; d) vagy ilyen cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett; 10. ha a 2., 3., 4., 6. és 9. pontokban meghatározott cselekményeket más valaki követte el és bebizonyittatik, hogy oly választó, kivel szemben a fent meghatározott cselekmények valamelyike elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy pedig a szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok átalános többségét el nem nyerte (4. §.); 11. ha: a) közhivatalnok olyan választónak, a ki az ő hivatali alárendeltje, arra nézve, hogy mely jelöltre szavazzon, vagy mikor szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, utasítást adott; vagy bármely választót hivatali hatáskörébe eső cselekménye, vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó Ígérete, vagy fenyegetése által, vagy pedig átalában hivatalos hatalmának felhasználásával bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra birt, vagy hivatalos hatalmával élve kényszeritett; vagy i*