Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXLI. 1899. évi XX. törvényczikk a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról
324 CGXLI. szám. 3. §. A sajtolt élesztő termelésétől járó adó. Ha a szesztermeléssel együtt sajtolt élesztő (elárusitásra szánt élesztő) is készíttetik: a termelt minden liter alkohol után 5 fillérnyi adó fizetendő. 4. §. Mentesség a fogyasztási adó fizetése alól. Az államkincstár biztosítására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett ama szesz, mely mint olyan, avagy likőrben vagy rumban, melyhez felhasználtatott, vagy borban, melyhez a szesztartalom emelése végett vegyittetett, a vámvonalon át kivitetik, vagy mely az eczetkészitést is ideértve, ipari czélokra, főzésre, fűtésre, tisztítási czélokra, világításra és tudományos czélokra fordittatik, fogyasztási adó alá nem esik. Az eezetkészitéshez csak az a szesz használtó fel adómentesen, a mely szesz a fogyasztási adónak kisebbik tétele alá esik. Az adómentesen utalt szesz után azonban — a tudományos czélokra fordítandó szesz kivételével — a rendeleti utón közzéteendő határozmányok értelmében ellenőrzési illeték fejében minden liter alkohol után három fillér fizetendő az által, kire a szesznek adómentes utalása szól. Az a szesz, mely valamely termelési adó alá eső szeszfőzdében termeltetett, s melynek alkohol-mennyisége a szeszmérőgép jelzései alapján, vagy gyűjtőedény alkalmazása mellett állapittatik meg, kivitel, illetőleg adómentes felhasználás czéljára adómentesen raktározható. 5. §. Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére. 1. A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék minden hektoliter alkohol után, mely az erre vonatkozó határozmányok szem előtt tartásával gyártelepükről elszállittatik, az állampénztárból jutalomban részesittetnek, mely jutalom: a) ha az alkohol beszámittatik abba az alkoholmennyiségbe, melyet az illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (2. §. 2-ik pont), 4 hektoliteren felül •7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 6 koronát, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 8 koronát és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 10 koronát.tesz. b) ha azonban e beszámításnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 koronát, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 koronát és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 6 koronát tesz. 2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő feltételek együttesen megvannak: a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lenni, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt, vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa. b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponkint átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és annak a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronkint három liter alkoholt meg ne haladjon.
