Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCXL. 1899. évi XIX. törvényczikk a söradóról

318 CCXL„ szám. 27. §. . Dologi kezesség. Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a söradó összegétől függ, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztosítására zálogul szolgál, olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék, és annak árából a felmerült költségek és a megrövidített adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék. 28. §. A vállalkozó kezessége a pénzbüntetések iránt. A sörfőzde üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés tartalmától eltéröleg foganatosított adóköteles sörfőzési müvelet tettesének tekintetik. A sörfőzde vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetőleg annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért feltétlenül szavatol. A vállalkozónak ebbeli szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető vagy helyettesétől be nem hajtható. Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztésbüntetés foganatosítása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem húzhatott hasznot. A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a bíróilag megállapított szabadságvesztés-büntetés aránylagos mérve alkalmazandó. 29. §. A pénzbüntetés kiszabásának alapja. A jövedéki kihágások azon eseteiben, midőn a pénzbüntetés megszabása a söradó ősszegétől függ, ha olyan sörléről van szó, melybe élesztő még nem kevertetett s melynek extracttartalma czukormérővel megállapittatott, a pénzbüntetés alapjául szolgáló adó kiszámítása a czukormérővel megállapított extracttartalom szerint történik. Minden más esetben tizennégy fokú extracttartalom veendő az emiitett adó kiszámításának alapjául, ha csak a kihágás közvetlen tárgyát képező sörlé extracttartalma, — vagy ha már kész sör képezi a kihágás tárgyát, — a sör erejének megfelelő extracttartalom erő sebbnek nem bizonyulna. 30. § A kihágás elévülése. A jelen törvény határozmányai, vagy az arra vonatkozó szabályok elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számított 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya nem lehet.