Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXX. Törvényjavaslat az állami italmérési jövedékről
184 OCXX. szám. ugyancsak a pénzügymmister dönt, a kihez ebben az esetben döntés előtt az illető község elöljáróságának véleményes nyilatkozata is mindenkor fölterjesztendő. A menedékházakra, a kaszinók, olvasó- és más zárt társaskörök helyiségeire, valamint á katonai laktanyákban, várerödökben és gyakorlótereken levő kantinokra adott kimérési engedélyek, valamint mindazok a kimérési engedélyek, a melyek nagyobb építkezések, vasúti és vízszabályozási munkálatok tartamára az ott alkalmazott munkások élelmezhetése czéljából adattak vagy csakis meghatározott alkalmakra szólanak, minők: a vásárokat látogató sütögetők, mézeskalácsosok és hasonló iparosok, valamint a katonai gyakorlatok tartamára az egyes csapatokat kisérő markotányosok részére adott engedélyek, a korlátlan kimérési engedélyek megállapított számába be nem tudhatók. Azokban a községekben, a melyekben a korlátlan kimérések megállapitott száma hármat nem halad meg, korlátlan kimérésre egynél több engedélyt senki sem nyerhet. A mennyiben egyes községekben a kimérésre vagy a kis mértékben való elárusitásra kiadott engedélyek a forgalom igényét kielégítik, és a korlátolt kimérés egyes nemeire vagy a kis mértékben való elárusitásra szóló új engedélyek kiadása egészségtelen versenyt szülne, vagy az iszákosság terjedését előmozdítaná, a pénzügymmister a belügyministerrel, illetve Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértöleg az illető községre nézve ily engedélyeknek, vagy az ilyen engedélyek egyes nemének további kiadását betilthatja. Ez a tilalom az illető község elöljáróságával közlendő s általa megfelelően közzéteendő. 13. §. A jelen törvény életbelépése napján érvényben lévő határozatlan időre szóló engedélyek a jelen törvény folytán esetleg szükséges módosításokkal továbbra is érvényben hagyandók. Korlátlan kimérésre szóló új engedélyek kiadása alkalmával az alábbi sorrend szerint elsőbbség adandó: 1. a vasúti vállalatnak, illetve az építtetőnek, továbbá az ipartelep, a fürdő, a híd és rév tulajdonosának vagy az általa kijelölt egyénnek a vasút építési és vízszabályozási munkálatokhoz, nagyobb építkezésekhez, ipartelepeken és fürdőkben, révek és hidak mellett szükséges italmérésekre, illetőleg vendéglőkre adandó engedélyekre nézve; 2. a pusztai birtokok tulajdonosainak, birtokosainak és haszonbérlőinek, ha a pénzügyigazgatóság által hozzájuk intézendő fölhívásra a kitűzendő záros határidő alatt kinyilatkoztatják, hogy engedélyt igényelnek; 3. azoknak, a kik szálló vendégek befogadására szolgáló vendéglő-épületekkel birnak, vagy ilyeneket építeni szándékoznak s azokat e czélra is használják; 4. azoknak, a kik az italmérést az illető községben már előbb is gyakorolták; 5. kis- és nagyközségekben azoknak, a kik az illető községben oly épületeket birnak tulajdonul vagy bérben, melyekben az italmérés addig is gyakoroltatott; végre 6. általában hasonló feltételek mellett, más községbeliek ellenében, a helybeli illetőségűeknek. •ví""' : ; 14. §. • Az égetett szeszes italok nagyban való eladására engedélylyel biró felek tartoznak a pénzügyminister kívánatára az általa rendeleti utón megállapítandó módon és feltételek mellett oly könyveket vezetni, melyekből az általuk beszerzett vagy forgalomba hozott égetett szeszes italoknak mennyisége és foktartalma, a vevő neve és polgári állása határozottan kivehető legyen. Az égetett szeszes italok beszerzésére és forgalomba hozatalára vonatkozó könyvtételek tedezeti okmányokkal igazolandók.
