Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.

Irományszámok - 1896-CCXX. Törvényjavaslat az állami italmérési jövedékről

182 CCXX. szám. 7. §• A szeszes italok kimérésére, vagy kis mértékben való elárusitására, valamint az égetett szeszes italok nagyban való eladására szóló engedélyt Írásban előterjesztendő kérésre az üzlet helyére illetékes pénzügyigazgatóság adja meg. A pénzügfigazgatóság az engedély megadása előtt köteles az üzlethelyre nézve illetékes közigazgatási hatóságot, és pedig Budapest székes fővárosban s azokban a községekben, a melyekre a budapesti államrendőrség hatásköre kiterjed, az államrendőrséget, egyéb törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitányt, más helyeken a főszolgabírót, Horvát-Szlavonországokban pedig a Horvát-Sziavon-Dalmát országok bánja által rendeleti utón kijelölendő hatóságot az iránt való nyilatkozásra fölhívni, hogy az engedély megadása ellen nincs-e kifogása. Ha a felhívott hatóságnak, a mely által kis- és nagyközségekben a 4. §. második bekezdésében emiitett körülményekre nézve a községi elöljáróság is meghallgatandó, az engedély megadása ellen kifogása nincs, vagy a felhívás kézhezvételétől 15 nap alatt nem nyilatkozik, az engedély akadály nélkül megadható. Ha a pénzügyigazgatóság a közigazgatási hatóság kifogása daczára az engedélyt megadhatónak véli, vagy ha a pénzügyigazgatóság engedélyt megtagadó határozatát az engedélyért folyamodó fél a határozat kézhezvételétől számított 15 nap alatt megfelebbezi, az engedély iránt előterjesztett kérés fölött a pénzügyminister határoz, a ki abban az esetben, ha az elsőfokú közigazgatási hatóság az engedély megadása ellen nyilatkozott, vagy a pénzügyigazgatóság elutasító határozata előtt meghallgatva nem lett, határozathozatal előtt a belügyministert, Horvát-Szlavonországra nézve pedig Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánját meghallgatni köteles. Ha az elsőfokú közigazgatási hatóság meghallgatása csak azért mellőztetett, mert az italmérések megállapított létszáma már be van töltve, a belügyministernek, illetőleg Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjának meghallgatása nem kötelező. A szeszes italok kimérésének vagy kis mértékben való darusításának, valamint az égetett szeszes italok nagyban való eladásának gyakorlásához a pénzügyi hatóság engedélyén kivül más engedélyre szükség nincs. Fogadókra, vendéglőkre, kávéházakra és kávémérésekre a pénzügyi hatóság csak akkor adhat italmérési engedélyt, ha az illetékes iparhatóság az illető üzlet gyakorlására az iparjogosítványt már előzőleg megadta. A pénzügyigazgatóság a szeszes italok kimérésére vagy kis mértékben való elárusitására, valamint égetett szeszes italok nagyban való eladására szóló engedély megadása felől az illetékes iparhatóságot és a mennyiben ez nem lenne azonos azzal a közigazgatási hatósággal, melytől előzetesen vélemény volt kérendő, mindenkor ezt is értesíteni köteles. Az égetett szeszes italok nagyban való eladására szóló engedélyek kiadását a pénzügyminister magának tarthatja fenn. 8. §. Szeszes italok kimérésére és kis mértékben való elárusitására, valamint égetett szeszes italok nagyban való eladására rendszerint határozatlan időre adatik engedély, kivételesen azonban meghatározott időre is adható akkor, ha ezt különleges viszonyok indokolttá teszik. 9. §. A pénzügyigazgatóság ez engedélyről a fél részére engedélyokmányt állit ki, a melyben megjelölendő az engedélyes, valamint az esetleges üzletvezető neve, az elárusitható szeszes italok neme, az italmérés, illetőleg italeiárusitás módja, az üzlethelyiség, a melyben az italmérés, illetőleg italeiárusitás gyakorolható, a raktárhelyiség és pinczék, a hol az italok készlete