Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXV. Törényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról
148 CCXV. szám. esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a felmerült költségek és a megrövidített adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék. ; .••-.-:- ;'..••;• 79. §. A vállalkozó kezessége a pénzbüntetések iránt. A szeszfőzde üzletvezetője, vagy az üzleti helyiségekből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés és az adóbárcza tartalmától eltérőleg foganatosított szeszfőzési művelet tettesének tekintetik. Úgyszintén a szesznek az üzleti helyiségekből vagy a szabadraktárakból bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállításánál is a szeszfőzde, illetőleg szabadraktár üzletvezetője tettesnek tekintetik, hacsak ő vagy helyettese ennél az elszállításnál nem ártatlan, és a kihágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát. A szeszfőzde, illetőleg a szabadraktár vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetve annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol. A vállalkozónak ez a szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető vagy helyettesétől be nem hajtható. Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szabadságvesztés • büntetésének foganatosítása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy : a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem húzhatott hasznot. A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen, elengedtetett, a tettes ellenében a bíróilag megállapított szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó. 80. §. A kihágás elévülése. A jelen törvény határozmányai, vagy az arra vonatkozó szabályok elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekvény vagy mulasztás napjától számított három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet. 81. §. A szabályellenességek büntetése. A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sújtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség 10—400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Második rész. Különös büntetési határozatok azokra a kihágásokra nézve, melyek a főzőkészülék termelési képessége szerint való átalányozásra vonatkozó szabályok ellen követtetnek el. 82. §. a) Az adóköteles müvelet tekintetében. A főzőkészülék termelési képessége szerint átalányozott szeszfőzdéknél a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett termelési adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
