Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXV. Törényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról
138 COXV. szám. 58. §. b) Az alkoholmennyiség megállapításának módja a baj tartama alatt. A) Az alkohol mennyiség megállapításának módja a szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj tartama alatt. I. A szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj (57. §.) tartama alatt a szeszfőzés olyan szeszfőzdében, melyben csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, legfölebb a baj bekövetkeztétől számítandó 10 napon át s a következő feltételek alatt folytatható: 1. A szeszfőzési üzlet e folytatásának ideje alatt az 50. §-ban felsorolt edények menynyiségében és űrtartalmában, valamint általában a bejelentésben változtatás (55. §.) nem tétethetik. 2. Ha a szeszmérőgép egy tartalék mérőkészülékkel van ellátva és ez menetében akadályozva nincs, a termelt alkohol mennyisége ezen mérőkészülék jelzéseinek alapján is megállapítható és abban az esetben, ha ez a mérőkészülék csupán a termeivény mennyiségét jelzi s nem szolgál arra is, hogy az alkoholtartalom megállapítását is eszközölje, a termeivénynek a baj bekövetkezését közvetlenül megelőző alkalommal megállapított alkoholtartalma veendő alapul, mely azonban a leletjegyzőkönyvben megállapított átlagnál (50. §.) csekélyebb nem lehet. Ezen az eseten kívül a baj tartama alatt előállított alkoholmennyiség gyanánt 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények (54. §. d) pont) űrtartalmának minden hektoliterje után az a mennyiség vétetik, mely az ugyanannak a bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései szerint minden üzleti napra és a bejelentett erjesztő-edények minden hektoliterjére, — vagy ha erjesztő-edényéknek tilalomellenes használata esetében a tényleg használt erjesztő-edények űrtartalma a bejelentettnél nagyobb volt — a tényleg használatban volt erjesztő-edények minden hektoliterjére esik. Ha ez az időszak teljes ÍO üzleti napot nem tenne ki és a folyó bejelentési időszakot közvetlenül megelőzött 6 havi időközön- belül a szeszfőzdére nézve olyan havi leszámolás eszközöltetett, mely legalább is 10 üzleti napra terjedett, ez esetben 24 óránként és a bejelentett .erjesztő-edények űrtartalmának minden hektoliterje után a termelt alkoholmennyiség ennek a leszámolási időszaknak arányában számíttatik ki. 3. Az alkoholmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik. II. Oly szeszfőzdékben, melyekben a szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés az egész üzletre kiterjedőleg alkalmazandó előbb felsorolt feltételek (I. I., 2. és 3. pont) mellett szintén folytatható, a mely esetben azonban a termelt alkoholmennyiség magától érthetőleg a rendes menetben lévő szeszmérőgépek által jelzett mennyiségnél csekélyebbre nem vehető. III. Ha valamely szeszfőzdében a szeszmérőgépek rendes menetében egy termelési időszak lefolyása alatt háromszornál gyakrabban fordul elő akadály: az üzlet folytathatására fent megszabott tiz napi határidő (I. pont) leszállítható, esetleg teljesen is megvonható. Ez a határidő abban az esetben is leszállítható, ha a szeszmérőgép pótlása rövidebb idő alatt is megtörténhetik. IV. Oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés oly módon is folytatható, hogy a rendes menetében akadályozott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt czefre lepárolása után, hivatalosan használaton kívül helyeztetik. Ez után a lepárolás után az alkoholmennyiség a főzőkészülék hivatalosan megfigyelt közönséges termelőképességének megfelelően szabandó meg.
