Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • CCVII-CCXLVII. sz.
Irományszámok - 1896-CCXIV. Törvényjavaslat az égetett szeszes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztőnek megadóztatásáról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk módositása tárgyában
116 CCXIV. szám. 101. §. a) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek adómegrövidítés gyanánt büntetendők. A dómegröviditésnek tekintetik, és a jogosulatlanul igényelt kiviteli jutalomnak, illetőleg adóvisszatéritési összegnek négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye : 1. ha a kiviteli jutalom, illetve az adóvisszatérités iránti igény fentartásával benyújtott kiviteli nyilatkozatban a likőrnél a folyadék mennyisége, más égetett szeszes folyadéknál az alkoholmennyiség, miként ez a folyadék mennyiségének a szabályszerű 100 fokú szeszmérő szerinti fokokban megállapított foktartalommal történt szorozása folytán mutatkozik, a hivatalosan talált mennyiségnél 5 száztólival magasabban tétetett ki, a nélkül, hogy a hiány a szállítás alatt a folyadék mennyiségében, illetőleg annak alkoholtartalmában netán történt változás szabályszerű bejelentése által igazoltatnék; 2. ha azokban az esetekben, a midőn: a) likőr, vagy b) más égetett szeszes folyadék kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités mellett kivitelre bejelentetik, az a) betű alatti esetben más folyadék, miüt likőr, a b) betű alatti esetben az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék, p. o. víz vagy bor találtatik. A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő: az 1. pont alatti esetekben az az összeg, melylyel a kiviteli nyilatkozat alapján járó kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb; a 2. pont alatti esetekben ama teljes összeg, a mely mint kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités igazolatlanul vétetett igénybe. í 103. §. Illetékesség kihágási esetekben. A jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883 : XLIV. t.-cz. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett, 1. ha a pénzbüntetés a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó többszörösében van megállapítva, az 1871 : LXVI. t.-cz. által megjelölt elsőfolyamodású törvényszékek és az 1890 : XXV. t.-cz. alapján szervezett kir. ítélőtáblák, utóbbiak mint másodés utolsó fokú bíróságok; 2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a bíróság az 1883 : XLIV". t.-cz. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megrövidítését czélzó szándék hiánya miatt felmenti; és ezen okból a fenforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak. Horvát-Szlavonországokban a jelen §. 1. pontja alatti esetekben az 1871 : LXIV. t.-cz. által fentartott pénzügyi törvényszékek illetékesek. A jelen §. 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894. évi XV. t.-cz. 14. §-a nyer alkalmazást. II. czikk. E törvény kiterjed a magyar korona országainak egész területére, és 1899, évi szeptember hó elsején lép életbe. Az 1888 : XXIV. t.-cz. ellen a jelen törvény életbelépte előtt elkövetett azok a kihágások, melyek jogérvényes határozattal még el nem intéztettek, a mennyiben jelen törvény enyhébb büntetési határozatokat tartalmaz, a jelen törvény alapján birálandók el. III. czikk. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és igazságügyminister, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben egyetértőleg Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjával jár el, bizatik meg.
