Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.

Irományszámok - 1896-617. Törvényjavaslat az értékpapir-forgalmi adóról

178 617. szám. Ily körülmények közt a leszámolás utján lebonyolítandó ügyletekre nézve is fentartandónak véltem a 10. §-ban a törvényjavaslat alapelvét, de a mellett számolnom kellett azzal az eshetőséggel is, hogy feltevéseimben netán csalódtam és a leszámoló iroda törvényes feladatának tényleg nem fog megfelelhetni. E végből kérek felhatalmazást arra, hogy szükség esetére, ha a fenforgó viszonyok alapos mérlegelése azt indokolttá teszi, a leszámolásra kötött ügyleteknél a 10. §-tól eltéröleg az adót az egyes tőzsdei kötések után állandó összegben állapithassam meg, a mely megállapítás önként érthetőleg a 10. §-ban megállapított adóegységnek alapul vétele mellett, az egyes tőzsdei kötésekben foglalt értékpapírok tényleges értékének kiszámításából fog kiindulni. 13. §. Az érték kiszámításának alapjául a javaslat 11. §-a értelmében a leszámolási árfolyam, illetőleg a vételár szolgálván, ebből folyólag az érték kiszámításánál az egyes értékpapírok után járó folyó kamatok a kamat- és osztalékszelvények, valamint a díj- és halasztó ügyletek után fizetett díjak figyelmen kívül hagyandók. Eme kamatoknak, osztalékoknak és díjaknak hozzászámitása pénzügyi szempontból egyébiránt számot alig tehet, és csakis megnehezítené az adóalap kiszámítását, mire pedig a forgalom akadálytalan lebonyolítása szempontjából nagy súlyt kell fektetni. 14. §• A budapesti árú- és értéktőzsdén érvényes értéküzleti szokások 2. §-a értelmében az értékpapírok iránt kötött ügyletek lebonyolításuk módjára nézve kétfélék lévén, úgymint: a) közvetlen ügyletek és b) leszámolás utján lebonyolítandó ügyletek, — szemben azzal, hogy, mint már emiitettem, lehetőleg a gyakorlat által meghonosított szokásokhoz kívántam alkalmazkodni, czélszerűnek mutatkozott az ügyleteknek eme két főcsoportba való felosztását az adólerovás szempontjából is felhasználni. 15. §. »Az értéküzleti leszámolás rendje« tárgyában a budapesti árú- és értéktőzsde részéről kiadott szabályzat 2. §-a értelmében minden tőzsdei tag, a ki leszámolásra köt ügyleteket, a leszámoláshoz mint résztvevő hozzájárulni s ily ügyleteit leszámolás végett a leszámoló irodánál bejelenteni tartozik. Az ügyletek eme bejelentésénél a résztvevők az előirt mintákat kötelesek használni és ehhez képest a »bejelentés« az úgynevezett »leszámoló iv«-en eszközlendő. Más módon való leszámolás 50 frt bírság, ismétlés esetén a tőzsdéről kizárás terhe mellett tilos és így különös tekintettel arra is, hogy a már említett szabályzat 12. §-a értelmében »a leszámoló ív kitöltendő és benyújtandó akkor is, ha az összes ügyletek el lensúly ózzák egymást, tehát sem átvételi, sem átadási egyenleget nem mutatnak« a leszámolási ív hű képét nyújtja az összes leszámolásra kötött ügyleteknek. A leszámoló ív ezekhez képest minden fentartás nélkül felhasználható, a leszámolásra kötött ügyletek után járó adó kiszámításának alapjául. Ezt az alapot a 10. §. értelmében az ügylet tárgyának értéke képezi és igy talajdonképen a leszámoló-iven bejelentett minden egyes ügylet érték összege lenne kiszámítandó ; a leszámoló iroda ügykezelésének megkönnyítése czéljából azonban czélszerünek mutatkozik a leszámolásra kötött ügyleteknél az általános szabálytól eltéröleg az adóegységek megállapítását az egyes kötések után meghatározni olykép, hogy az adó nem minden egyes ügylet, hanem