Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.
Irományszámok - 1896-614. Törvényjavaslat az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről szóló 1893. évi XIII. törvényczikk módositása tárgyában
614. szám. 149 az előirányzott terazzó helyett márványlapokkal burkolva s ennek folytán szaporodott a díszvakolási, a műmárvány-, szobrász-, festő- és aranyozó-munka. Mindezen munkák költségei, a melyek különben ugyancsak az A. kimutatásból kitünőleg 37.569 frt 24 krt tesznek ki, az előirányzati összeg túlhaladását idézték elő. ad d/. Mint említtetett, hatósági intézkedés folytán az épületnél erősebb vastartókat kellett alkalmazni. A nagyobb mennyiségű vas, a mely ennélfogva felhasználtatott, idézte elő a vasmunkára előirányzott összegnek 30.278 frt 58 krral történt túlhaladását. ad ej. A budapesti törvénykezési épületnél, a melynek irattári helyiségei puhafa-padozattal láttattak el, az tapasztaltatott, hogy ezen padolatnak szükségessé vált gyakoribb felsurolása alkalmával a viz a szilárdul alkalmazott irattári állványok alá folyott, a mi, minthogy a vizet az állványok alól eltávolítani nem lehetett, előidézte azt, hogy a talajon penészgomba képződött. Ezen káros képződés elejét veendő, czélszertínek mutatkozott, hogy az igazságügyi palota irattári helyiségeiben a tervezett puhafa-padolat helyett keményfa-padolat, részben aszfaltba rakva, alkalmaztassák. Az ez által felmerült többköltségek 6.463 frt 35 krnyi összegben idézték elő az előirányzott összeg túlhaladását. Végül: ad f) A lakatos-munkáknál a csekélyebb összegű 710 frt 80 krnyi többköltség azon okból merült fel, mivel biztonság szempontjából kívánatosnak mutatkozott az alsó földszinten levő irattári helyiségeknek az utczaszinnel csaknem egy magasságban álló ablakait vasrácscsal ellátni. Az előadottak igazolják, hogy a felmerült pótmunkák mindegyike mellőzhetleu volt s hogy azok az alapköltségvetések egybeállításakor előre számításba vehetők nem voltak, a minek bizonyságául szolgál különben az is, hogy a többi munkanemeknél, a melyeknél hasonló rendkívüli s illetve előre nem láthatott körülmények be nem állottak, az előirányzattal szemben jelentékeny megtakaritások voltak elérhetők. Ezen megtakaritások azonban, melyek az A) kimutatás 3., 4., 7., 11., 12., 14., 15., 17., 18. és 20—25. tétele alatt felsorolt munkáknál merültek fel s a melyek összege együtt 45.613 frt 23 krt tesz, nem fedezhette a fentebbiek szerint előállott 129.593 frt 55 kr. többkiadást, úgy, hogy . . .... . 83.980 frt 32 kr. fedezetlen maradt s így e csoportnál a berendezési s az építkezéssel kapcsolatos egyéb kiadások előirányzati összegével szemben elért . . . . . 17.299 frt 40 kr. megtakarítás levonásával a túlhaladás 66,680 frt 92 kr., mint ez elől már kitüntettetett. II. A második csoportba osztott többköltségek, a melyek nem az előirányzott hitel terhére foganatosított munkák keretén belül, hanem azoktól csaknem függetlenül merültek fel, mint jeleztetett, ismét két részből állanak, ú. m.: 1. a palotán előirányzaton kivül alkalmazott képzőművészeti tárgyak, és 2. a magyar királyi Curia és a budapesti királyi ítélőtábla részére ugyancsak előirányzaton kivül beszerzett bútorok költségeiből. ad 1. Már a tervezet végleges megállapítása és a főszminta elkészülte alkalmával kitűnt, hogy a palota úgy stylusa, mint arányai és kiképzése folytán oly monumentális jelleggel fog birni, hogy az nemcsak a székes főváros egyik kiváló díszét képezendi, hanem méltó helyet fog elfoglalni a külföld azonos czélú műalkotásai között is. Igen természetes, hogy a műépítészet ezen díszét képzőművészeti alkotások nélkül hagyni nem lehetett. Minthogy pedig az építkezés foganatba vétele alkalmával nemcsak a felmerült többköltségeket nem lehetett előre látni, de sőt az egyes munkák kiadása alkalmával még megtakaritások is jelentkeztek, ezen megtakaritások folytán előállandó fedezet reményében:
