Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.
Irományszámok - 1896-614. Törvényjavaslat az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről szóló 1893. évi XIII. törvényczikk módositása tárgyában
146 614. szám. 1-ső melléklet a 614. számú irományhoz. Indokolása, „az igazságügyi palotáról és költségeinek fedezéséről alkotott 1893. évi XIII. törvényczikk módosításáról" szóló törvényjavaslatnak. A magyar királyi curia, a budapesti királyi Ítélőtábla, a koronaügyészség és a budapesti királyi főügyészség elhelyezése czéljából Budapesten, a Nádor-, Alkotmány-, Honvéd- és Szalayutczák által határolt területen emelt igazságügyi palota építési programmja eredetileg egy 5625-30 négyszögméter kiterjedésű teleknek beépítését vette számításba. Az ezen programm alapján elkészült s a kereskedelemügyi magyar királyi minister úr által is felülbírált részletes költségvetésben az építési költségek 1,441.698 frt 64 krral irányoztattak elő. Időközben azonban a szabályozási vonal módosítása folytán, valamint azon okból, mivel szükségesnek mutatkozott a királyi ítélőtábla részére tervezett tanácstermek számát, kettővel, ezek közül egy nagyobb díszteremmel szaporítani, a Curia könyvtárát, valamint egyéb más helyiségeket is nagyobb méretekben állítani elő: az építési programm némi változást szenvedett s ennek megfelelően a beépítendő terület is nagyobbodott. Minthogy a palota a milleniumi év egyik emlékének terveztetett, s hogy ezen évben elkészüljön és felavatható legyen,' annak építése az 1893. év nyarán okvetlenül megkezdendő volt, a mi pedig meg nem történhetett volna, ha a jelzett programm-változásnak megfelelően egy ujabb részletes költségvetés készíttetett volna, mivel ilyennek összeállítása és felülbirálata hosszabb időt igényel: ez okból égy új költségvetés készítésének mellőzésével az építési költségek a beépítendő terület növekedésének megfelelően az alapköltségvetés arányában számíttattak ki és lettek 1,638.188 forinttal előirányozva. Egy ujabb költségvetés készítése különben felesleges is lett volna, a mennyiben az előirányzat a jelzett arányszámítással nehézség nélkül meg volt állapitható, az egyes munkák kiadása alkalmával pedig kizárólag a részletes előméretek voltak az ajánlattevők rendelkezésére bocsátandók, hogy igy a benyújtandó ajánlatokra az előirányzati összegek mi befolyást se gyakorolhassanak. A fent jelzett ......... \ . 1,638.188 frt építési költségen felül számításba vétettek még a telek vételára . ... 362.000 írttal, valamint a belső berendezési és az építkezéssel kapcsolatos költségek . 182.812 » s ez alapon lett az idézett törvényczikkben a hitel 2,183.000 frttal megállapítva.
