Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.

Irományszámok - 1896-612. A képviselőház házszabályainak módositására kiküldött bizottság jelentése a házszabályok módositása tárgyában

612. szám. 139 174. §. következőleg módosul: »Szavazás előtt a kérdésnek miként leendő feltevése új tanácskozás tárgyát képezheti, a mely felett a ház egyszerű szavazással dönt.« 176. §. A jelenlegi házszabályok ezen szakasza egészen kimarad, miután az ebben foglalt rendelkezés a 178. §-ba vitetett át. 177. §.. A jelenlegi házszabályok ezen szakasza első bekezdésének helyébe a következő szöveg jön: »A ház a feltett kérdés felett rendszerint egyszerű szavazással dönt.« »Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik.« A szakasz többi része marad. 178. §. A jelenlegi házszabályoknak ezen szakasza következőleg módosul: »Minden oly esetben, a melyben a házszabály az egyszerű szavazást kötelezőleg el nem rendeli, húsz jelenlevő tagnak a szavazás megkezdéséig (177. §.) írásban beadott kívánságára névszerinti felhivás mellett történik meg a szavazás.« »A névszerinti szavazás húsz tagnak írásban beadott kívánatára másnapra halasztandó.« »Az egyszerű szavazás másnapra nem halasztható.« 182. §. A jelenlegi házszabályok ezen szakaszának első bekezdése maradván, utána jön a következő szöveg : »A titkos szavazás összehajtott szavazó-lapokkal történik, s a nyilt szavazó-lapokon foglalt szavazatok nem számittatnak.« »Titkos szavazásnál a ház tagjai szavazásra való felhivatásuk során mennek helyükről szavazatukat beadni, s annak beadása után kötelesek onnan távozni.« »Ily szavazás alkalmával — kivéve a szavazat beadásának ideje alatt a szavazó képviselőt — a szavazat beadásának helyétől mindenkinek távol kell maradnia.« Az eddigi második bekezdés marad mint utolsó. A házszabályoknak ezekben javasolt módosításai, tekintettel egyfelől ezeknek az országgyűlési pártok között létrejött egyezményes természetére, másfelől pedig azon körülményre, hogy a módosítások czélja és hordereje a jelenleg érvényben levő házszabályokkal való összehasonlítás után úgyis elegendőképen megérthetőkké válnak, bővebb megokolást nem igényelnek és azért a bizottság ezen jelentésében még csak a következőket kívánja kiemelni és constatálni: 1. Hogy a jelenlegi házszabályoknak 151. §-a után javasolt új szakasz második bekezdése — mint annak szövegéből is kitűnik — általános (absolut) értelmű és jelentőségű, vagyis azon napirend megállapitását czélzó előterjesztésekre is kiterjed, melyek nem elnöki részről hozatnak javaslatba. 2. Hogy a mely szakaszaiban a fentebbi javaslatoknak a szónokok száma korlátozva van, a korlátozott számú szónokok közé a ministerek — kik törvény szerint mindenkor szólhatnak — nem számittatnak. 18*