Képviselőházi irományok, 1896. XXII. kötet • 601-639., CLXXVI-CCVI sz.

Irományszámok - 1896-611. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról" szóló törvényjavaslat tárgyában

98 611. szám. A 3. §. 11. pontja a következő szabatosabb szövegezést nyerte : »11. ha a) közhivatalnok olyan választónak, a ki az ő hivatali alárendeltje, arra nézve, hogy mely jelöltre szavazzon, vagy mikor szavazzon, vagy hogy a szavazástól tartózkodjék, — utasítást adott; vagy bármely választót, hivatali hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó ígérete vagy fenyegetése által, vagy pedig általában hivatalos hatalmának felhasználásával bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra vagy a szavazástól való tartózkodásra birt, vagy hivatalos hatalmával élve kényszeritett; — vagy b) a csendőr, rendőr vagy a fegyveres erő közreműködése nem a csend és rend fentartása és a választói jog szabad gyakorlásának oltalma érdekében, hanem más czélból, nevezetesen a választók felszólítására, összegyűjtésére vagy fedezet alatti szállítására a végből vétetett igénybe, hogy azok választói jogukat gyakorolják, vagy hogy a választási székhelyen vagy a szavazási helyen megjelenjenek vagy az ottani megjelenésben akadályoztassanak; c) vagy a választók, személyes szabadságuk korlátozásával a választás eredményének befolyásolása czéljából bizonyos helyen őriztettek; — még pedig akkor is, ha ezen a—c) alpontokban körülirt cselekmények bármelyikét a csendőr, rendőr vagy a fegyveres erő tagja önkényesen, illetékesutasitás nélkül követte is el, — és ha bebizonyittatik, hogy az a választó, kivel szemben az a—c) alatti cselekmények valamelyike elkövettetett, a képviselőre szavazott, vagy más jelöltre való szavazástól tartózkodott és a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte (4. §). Annak megállapítása, hogy azon esetben, midőn a karhatalom közreműködése a kérvénynyel megtámadott választásnál a választói jog szabad gyakorlásának oltalma czímén vétetett igénybe, ezen oltalom szüksége fenforgott-e, minden egyes esetben a bizonyítási eljárás utján felderítendő körülmények gondos mérlegelésével — a kir. Curia hatáskörébe utaltatik.« A 3. §. 17. pontjában az 1874 : XXXIII. t.-cz. illető §-ára való hivatkozás mellőztetik, minthogy az a jelen törvény által hatályától úgyis megfosztatik s ennek helyébe jön a 155. §-ra való hivatkozás, — következőleg: »17. ha a választási elnök a jelen törvény 155. §-ának megsértésével« stb. Hasonlólag kihagyatik a 18. pontból a jelzett 1874 : XXXIII. t.-czikkre való hivatkozás s e helyett beiktattatik a jelen törvény 156. §-a ekkép : »,18. ha a választási elnök a jelen törvény 156. §-ának ellenére« stb. Hasonlólag igy módosul a 19., ha a jelen törvény 156. §-a ellenére« stb. és a »20. ha a választási elnök a jelen törvény 157. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére « stb. A 21. pontban az 1874: XXXIII. t.-cz. 75. és 83. §-ai mellé beiktattatik ezen szó! »(a jelen törvény 159. §-a)« stb. A 26. §-ba hasonlólag »az 1874 : XXXIII. t.-cz. 83. §-a első bekezdésének« mellőzésével beiktattatik: »a jelen, törvény 159. §-ának« stb. Ugyanezen 3. §. 28. pontja itt kihagyatik s az analógia folytán áttétetik a 165. §-ba, a mely ennek folytán az alább beterjesztett szövegezést nyerte. A 20. §-ból az utolsó három szó »és pedig bélyegmentesen« kihagyatik, mert ugyanezen intézkedés később a 177. §-ban szabatosban benne van; — azonban ép ez okból jónak látja a bizottság ezen §. végére — zárjel között megtenni a hivatkozást a 177. §-ra ekkép: »(177. §.)« A 141. §. következőkép szövegeztetett: 141. §. Ezen törvény életbeléptétől kezdve hatályukat veszik: Az 1874: XXXIII. t.-cz. 12. §-ának 5. pontja, mely szerint azok, a kik az összeírást, illetőleg kiigazítást megelőző évre a választó-kerületben fizetendő egyenes adójukat le nem fizették, választói jogot nem gyakorolhatnak s ennélfogva a választók jegyzékébe fel nem vétetnek;