Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-568. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a magyar északnyugoti helyi érdekű vasut jablonicz-brezovai szárnyvonalának engedélyezése tárgyában

82 568. szám. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában" 6.000 kilogramm keréknyomás és a szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. Aszerint, amint az tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg malter nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidföi és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai, a mennyiben ilynemű műtárgyak ezen a vonalon egyáltalában kivitelre kerülnének, kőből, vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig a netalán felmerülő esetekben történendő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest fából vagy vasból lesznek elöállitandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett pillérek helyett falazott lábazatokon fajármok is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél —különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vayy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. Útátjárók-, párhuzamos utak-, útszabáiyozások- és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest megfelelő számú és nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik—a fahidak, illetve alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők lesznek. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve a hasonnemű és szerkezetű vasúti átereszekre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók; 0*30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett útátereszek azonban kellően indokolt esetekben, mint tölgy- vagy vörösfenyőfa-tömlők is engedélyeztetni fognak. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz és hidlásokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármakhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal- és süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Hidak és átereszek, támasztó és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenletlen ülepedése, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek megfelelőeu, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tek.intetben azonban határozottan kiköttetik, hogy O'so méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az