Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-568. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a magyar északnyugoti helyi érdekű vasut jablonicz-brezovai szárnyvonalának engedélyezése tárgyában

568. szám. 77 4. §. Ezen vasútvonal kiépítése és üzleti czéljaira az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, még az épités közben, — mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolítani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a bevezetésben emiitett engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartozik. 5. §. Az engedélyezett vasútvonal megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 420.000 frt, azaz: négyszázhuszezer írtban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes részvénytársaság 30.000 frtot tartozik fordítani. Ugyancsak a tényleges tőkéből 6.000 frt készpénzben vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben mint tartalékalap külön kezelendő. 6. §. Engedélyes részvénytársaság köteles a jelen függelék kiadása előtt 21.000 frt, azaz: huszonegyezer forintot biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a magyar királyi központi állampénztárnál letenni, mely biztosítékra nézve egyébként a bevezetésben emiitett engedélyokirat 10. §-ában foglalt határozmányok irányadók. 7. §. . Engedélyes az 1888. évi XXXI. t.-cz. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk és az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet ás a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat-függelék kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszige-