Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.
Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában
70 567. szám. hozni, s azt a panaszlottal, valamint a 30. §-ban emiitett bor-ellenőrző bizottsággal — a szabályszerű felebbezési határidőre való figyelmeztetés mellett— közölni; köteles továbbá azonnal, még a tárgyalás megtartása s Ítélethozatal előtt, az állandó bizottság által mesterségesnek nyilvánított bor egész készletére a zárlatot azonnal elrendelni és foganatosíttatni is. 24. §. . Minden jogerős ítélet a 30. §-ban említett bor-ellenőrző bizottsággal, valamint az illetékes állandó borvizsgáló bizottsággal is, haladéktalanul közlendő. 25. §. Az állandó borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye további kihágási eljárás alapjául szolgál, s a bizottság szakvéleményének szakszerű szempontból való bírálatába az eljáró hatóságok nem bocsátkozhatnak. Másrészt azonban önként értetik, hogy olyan esetekben, a mikor az állandó borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye szerint a megvizsgált minta nem esik kifogás alá, vagyis, ha a szakértő bizottság a megejtett szakszerű vizsgálatból nem képes megállapítani, hogy az illető ital tiltott módon készíttetett vagy kezeltetett volna, de ha ennek daczára az 1893 : XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendeletben tiltott cselekmény elkövetése más utón (t. i. az 1880. évi 38.547. számú belügyministeri rendelettel kiadott Elj. Szab. 3. §-a értelmében a hatóság által hivatalból összegyüjtendő adatok, vagy tanúvallomás, beismerés stb. utján) bebizonyittatik, akkor ezen bizonyítékok alapján a kifejtetteknek megfelelő büntető ítélet hozandó. 26. §. Ha a jogerős ítélet felmentő, a boraiból vagy egyéb készleteiből vett minták a felmentetteknek visszaadandók, illetőleg ha természetben már vissza nem adhatók, értékök készpénzben megtérítendő. Ellenben, ha a jogerős ítélet marasztaló, a mesterséges bor, illetőleg a tiltott módon kezelt italok — az elitélt fél költségére — denaturálandók, és ennek megtörténte után — a hatóság ítéletéhez képest — vagy visszaadandók az elitélt félnek ipari czélokra (például cognacfőzésre vagy eczetkészitésre) leendő felhasználás végett, vagy pedig elkoboztatván, ipari czélokra leendő felhasználás végett értékesítendők, s a befolyó összeg az ítéletben megjelölt jótékony czélokra fordítandó. Oly esetekben, mikor a panaszlott mesterséges bor készítésével vagy gyártásával elkövetett kihágás miatt ítéltetik el, az Ítéletben rendszerint kimondandó, hogy a denaturált folyadék értéke jótékony czélra fordítandó, s az illető jótékony czél magában az ítéletben megnevezendő; ha mégis ily esetekben az eljáró hatóság a denaturált folyadéknak a fél részére való visszaadását rendelné el, azt az ítéletben tüzetesen indokolnia kell. Ellenben oly esetekben, a mikor a büntető ítélet tárgyát csak a mesterséges bor forgalomba hozatala képezi, a forgalomba hozó jó- vagy rosszhiszeműségének s egyéb mellékkörülményeknek figyelembevételével és kellő mérlegelésével döntendő el, hogy vájjon a denaturált folyadék az elitéltnek visszaadassék-e, vagy pedig jótékony czélra értékesittessék-e. V X 27. §. A denaturálásra két mód állapittatik meg, u. m.: 1. Denaturálás sóval, mely úgy hajtandó végre, hogy 1 hektoliter mesterséges borba 5 kg. pórrá tört konyhasót (kősót) keverünk, és a folyadékot addig kavarjuk, mig a só benne feloldódott.
