Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.
Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában
68 567. szám. pedig kívánatára tetszés szerinti mennyiségben szintén minta hagyandó, ugyancsak a fenti módon lepecsételt palaczkokban. A minták vételénél a lopó a hordóba lehetőleg oly mélyen sülyesztendő, hogy a bor a hordó közepéből vétessék, s mielőtt a minta az e czélra szolgáló palaczkokba öntetnék, ezek gondosan tisztára kimosandók, azután előbb tiszta vízzel, azután pedig egyszer magával az illető borral is kiöblitendők. 19. §• A minták vétele s a vizsgálat befejezése után az eljáró hatósági közeg azon bor- vagy egyéb italmennyiségeket, a melyekből a minták származnak, s általában a melyek készletben vannak, összeírja, értéköket az eladási (kimérési) folyó ár szerint megállapítja, s a vádlott vagy gyanúsított egyént figyelmezteti, hogy az összeirt bor vagy egyéb italmennyiségekkel — a melyek egyébként birtokosuk szabad kezelésére hagyatnak — úgy rendelkezzék, hogy ha azok itéletileg mesterségeseknek, illetőleg oly minőségűeknek állapittatnak meg, a mely minőség a törvény s a jelen utasítás rendelkezéseivel ellenkezik, köteles lesz a hiányzó mennyiség értékét a községi szegényalap javára lefizetni. (Lásd a törv. 12. §-át.) A vizsgálat befejezése után az eljáró hatósági közeg a jegyzőkönyvet lezárja, mellékli hozzá a vegyész által készített leírást, esetleg vegyészi kimutatást, s a vett minták fentebb jelzett mennyiségével együtt beküldi az illetékes állandó borvizsgáló szakértő bizottságnak. 20. §. Az emiitett szakértő-bizottságok egyelőre két helyen állíttattak fel, és pedig: Budapesten, Magyarország Királyhágón inneni területére, és Kolozsvárott, a Királyhágón túli részek területére. A kereskedelemügyi minister indokolt esetekben, kivételesen, az egyik szakértő bizottság területére eszközlendő vizsgálatra a másik állandó bizottságot rendelheti ki. A szakértő bizottságok feladata az első fokban eljáró hatóságok által hozzájok beküldendő borokat vagy a törvény rendelkezései alá eső egyéb burszerű italokat vagy anyagokat megvizsgálni, s arra nézve szakvéleményt mondani, hogy vájjon a megvizsgált italok készítése, kezelése, elnevezése vagy forgalomba hozatala, illetőleg a megvizsgált anyagoknak a borkezelésnél való használata az 1893 : XXIII. t.-cz., illetőleg a jelen rendelet rendelkezéseibe ütközik-ej vagy a mennyiben e tekintetben egyedül a szakszerű vizsgálat adatai alapján határozott szakvélemény nem mondható, mennyiben forognak fenn esetleg e részben gyanúra okot szolgáltatható körülmények, melyek a hatóságnak a további eljárásnak mily irányban való folytatására útbaigazításul szolgálhatnak. A szakértő bizottság szakvéleményében egyúttal javaslatot tartozik tenni arra nézve is, hogy az általa mesterségesnek véleményezett bor általában valamely czélra felhasználható-e vagy nem. Ehhez képest az előbbi esetben a szakértő bizottság javaslatot tesz az illető mesterséges bor denaturálása, az utóbbi esetben pedig annak megsemmisítése iránt. A szakértő bizottság végül a törvény 12. §-ának második bekezdése értelmében az illető italok értékét is tartozik megállapítani. 21. §. Az állandó bizottságok állanak: a) egy elnökből, a kit egy év tartamára a kereskedelmügyi minister a földmívelésügyi ministerrel egyetértőleg nevez ki; b) a kereskedelemügyi minister által egy-egy évre kinevezett öt borkereskedőből (borkereskedő, kimérő, vendéglős vagy korcsmáros), s a földmívelésügyi minister által szintén
