Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

567. szám. 59 c) Ha törkölybor vagy gyümölcsbor nyilt edényekben (palaczkokban, korsókban, poharakban, stb.) hozatik forgalomba (kiméretik), ez csak olyan edényekben (palaczkokban, korsókban, poharakban stb.) engedtetik meg, a melyeknek oldalán a «Törkölybor«, illetőleg »Gyümölcsbor* jelzés — bevésés, beégetés vagy belepréselés utján — könnyen szembe ötlő módon fel van tüntetve. A fenti a), b) és c) pontok alatt előirt »gyümölcsbor« elnevezés helyett azon gyümölcsnem szerint, a melyből az tényleg készült, »almabor«, »körtebor«, »ribizkebor« stb elnevezés is használható, de mindig csak az idézett pontokban körülirt módon alkalmazva. d) A törvény 3. §-a értelmében az ürmösborok — a jelen rendelet 3. §-ának B) pontjában ismertetett előállításuknak megfelelőleg — csakis »ürmös«, »édes ürmös« vagy »rácz ürmös« elnevezés alatt raktározhatok és hozhatók ugyan forgalomba, az azonban, hogy ez az elnevezés az illető edényeken (hordókon, palaczkokon stb.) miként alkalmaztassék, különös feltételekhez kötve nincs, minthogy e tekintetben — az elnevezéssel elkövethető — visszaélésektől nem kell tartani. A jelen §. a) és d) pontjaiban emiitett italoknak, az ott megállapított elnevezésekkel, az előirt módon való megjelölése mindenesetre feltétlenül kötelező, tehát még akkor is, ha ezek az italok nem eladásra, hanem házi fogyasztásra vannak szánva. Hogy a törkölybor (csiger, lőre) készítése és forgalomba hozatala a jelen rendeletnek megfelelően történjék, kötelesek: a) a községi elüljáróságok (rendezett tanácsú, valamint törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács által e részben megbízott tisztviselő, Budapesten az illetékes kerületi elüljáró) minden községben, a melyben szőlőmívelés van, a szüret folyama alatt, de legkésőbben annak befejezésétől számított öt nap alatt, pontosan összeírni, hogy minden egyes szőlőbirtokosnak mennyi szőlőtörkölye van. Ezen összeírás alapján pontos kimutatás készítendő két példányban, a melynek egyike a jelen rendelet 11. §-ában megnevezett illetékes elsőfokú hatósághoz terjesztendő be, másika pedig az összeíró elüljárőságnál (illetőleg közegnél) megőrzendő. A községi elülj áróság (közeg) köteles a szőlőtörköly felhasználását, valamint azt is ellenőrizni, hogy a szőlőbirtokos szőlőtörkölyét csak egyszer használhassa fel törkölybor készítéséhez. Kötelesek továbbá: í) az összes közlekedési intézetek, ha valamelyik állomásra törkölybort szállítottak, a jelen rendelet 11. §-ában megnevezett elsőfokú illetékes hatóságnak azonnal bejelenteni, hogy törkölybor-szállitmány érkezeit, s kötelesek egyszersmind azt is kimutatni, hogy ki és hol adta fel a szállítmányt, továbbá, hogy az hány hordóból áll, mennyi a tartalma, s kinek a czímére érkezett. 6. §.. A borseprű felhasználása csak két módon van megengedve, és pedig: a) vagy akként, hogy a közönségesebb és gyengébb (természetes) borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, ez által zamatosittassanak vagy átérjeszttessenek, b) vagy lepárlás utján előállítandó szeszes ital (seprüpálinka) készítésére. A borseprüből a .még benne lévő bor kipréselhető, ellenben borseprüből víz vagy bármi más anyag hozzáadásával borszerű italt készíteni és forgalomba hozni feltétlenül tiltva van. A cognac-főzésnél a lepárolt borból visszamaradt úgynevezett bormoslékból borhoz hasonló italt előállítani, vagy általában az ilyen bormoslékot borkezelésnél felhasználni feltétlen nül tilos. Következésképen a borseprüből vagy a bormoslékból a jelen szakasz negyedik és ötödik bekezdéseiben foglalt tilalmak ellenére előállított borszerű italok: mesterséges borok. 8* :

;