Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-567. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. évi XXIII. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott rendelet módositása tárgyában

567. szám. 57 kezelés elvei szerint javított természetes bornak (lásd a i §. ij 1. és B) 6. pontjait) más általános elnevezések alatt való forgalomba hozása. Ha valaki az ily bort termelési hely vagy borvidék szerinti elnevezéssel kívánja forgalomba hozni, ez esetben — a jelen rendelet 7. §-ában foglalt korlátozásokkal — azon borvidék, vagy a borvidékbe eső azon hely vagy hegység nevét használhatja, a hol a bor tényleg termett, vagy a mely vidék borjellegének megfelel; mindazonáltal a külföldi mazsolaszőlővel készült bor »tokaji«, »szamorodni*, »hegyaljai« elnevezés alatt, valamint általában a tokaji borvidék, vagy a tokaji borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megnevezése mellett egyáltalában nem hozható forgalomba. 4. §. A törvény 3. §-ában emiitett pezsgő, ürmös, törkölybor (csiger, lőre) és gyümölcsbor ismérve s az ezen italok okszerű kezelésének szabályai a következőképen határoztatnak meg : A) Pezsgő alatt kizárólag szőlőnedvből, illetőleg természetes borból készített oly szénsavdús bor értendő, a melyben a szénsav természetes utón benne fejlesztetett és visszafojtatott, és a melyhez a pezsgőgyártásnál szokásos, de ártalmas anyagokat nem tartalmazó u. n. liqueur adatott hozzá. Oly bor, melybe a szénsav (tiszta folyós szénsav) mesterséges utón vitetett bele, »szénsavas bor«-nak vagy »habzó bor«-nak nevezendő, s csakis ezen elnevezésnek a palaczkon könnyen szembetűnő módon való feltüntetése mellett raktározható, illetőleg hozható forgalomba. B) Ürmös alatt értendő: a) a főzés utján sűrített mustból üröm hozzáadásával készített borszerű ital (főtt ürmös, édes ürmös); b) a borból a szőlőbogyók vagy szőlőfürtök, üröm és egyéb fűszerek hozzáadásával hideg utón előállított ital (rácz ürmös). Az ürmös-borok készítésére és kezelésére nézve egyebekben ugyanazok a szabályok irányadók, a melyek a természetes mustra, illetőleg a természetes borra nézve a jelen rendelet 2. §-ában megállapittattak. A 2. §-ban megengedett eljárások tehát az ürmös-boroknál is alkalmazhatók, ellenben az ott eltiltott anyagok használata az ürmös-borok készítésénél és kezelésénél is feltétlenül tilos. C) Törkölybor (csiger vagy lőre) az az ital, a mely a friss és egészséges szőlő-törkölyből, az illető törköly kitaposása vagy kisajtolása után legkésőbb három nap alatt, a törkölyben maradt boralkatrészeknek vizzel vagy czukros vízzel való kivonása utján, erjesztéssel házilag állíttatik elő. Ellenben a törkölyből iparszerűleg nagyban előállított borhoz hasonló italok, úgyszintén a három naposnál régibb, valamint az eczetesedésnek indult, vagy bármiképen megromlott törkölyből készült borszerű italok mesterséges bornak tekintendők. A szőlőtörköly törkölybor készítésére csak egyszer használható. A törkölyborra (csigerre vagy lőrére) nézve a következők rendeltetnek: a) a törkölybor készítésénél vagy kezelésénél csak a jelen rendelet 2. §-ának A) 1. pontjában emiitett tiszta czukorneműek felhasználása van megengedve, a czukrozás azonban ezekkel is csak áterjesztés czéljából engedtelik meg, ellenben az aszúborokhoz hasonló édes italt a törkölyborból (csigerből vagy lőréből) előállítani tilos. b) A törkölybor (csiger, lőre) készítésénél, úgyszintén ezek kezelésénél külföldi mazsolaszőlő használata feltétlenül tilos. Hasonlóképen tilos magából a mazsolaszőlőből vagy ennek törkölyéből vizzel borhoz hasonló italt készíteni. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. XXI. KÖTET. 8