Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.
Irományszámok - 1896-566. Törvényjavaslat a kir. szabadalmazott pécs-barcsi vasut 5%-os elsőbbségi kötvényeinek convertálása és ujabb beruházási kiadásainak elszámolása tárgyában
50 566. szám. kozó különbözetben nyilvánul, mely különbözet a conversionális költségek levonása után fenmaradó részében a pécs-barcsi vasút javára esik és az állami előlegek apasztására fordittatik. Ezekhez képest a kir. szabadalmazott pécs-barcsi vasút 5°/o-os elsőbbségi kötvényeinek convertálása és ujabb beruházási kiadásainak elszámolása tárgyában szerkesztett törvényjavaslatot a t. Háznak bemutatva, a javaslat rendelkezéseit a következőkben van szerencsém ismertetni: A törvényjavaslat 1-ső §-a az egész conversionális műveletre, jelesül az ezzel kapcsolatos összes okmányokra és levelezésekre, az új kibocsátású elsőbbségi kölcsön fő- és részletkötvényeire s a kötvények szelvényeire a teljes bélyeg- és illetékmentességet biztosítja. Az emiitett kedvezmények nyújtását általánosságban a conversió sikerének az állam pénzügyi érdekében is álló biztosítása indokolja. E melleit a kötvények szelvényeinek bélyeges illetékmentességére nézve külön is hangsúlyozom, hogy a conversionális művelet érdekében igen kívánatos, hogy az új kötvények birtokosai javára a szelvénykamatnak minden levonás nélküli kifizetése biztosíttassák. Ezen okból a szelvénybélyeg- és illetékmentesség nyújtása elől annál kevésbbé vélek elzárkózhatni, mert a szelvény-bélyegilleték a vasút engedélyokmányának 22. §-a'-értelmében a vasút üzleti számlája terhére nem lévén elszámolható, az a vasútra át nem ruházható, —de még az esetben is, ha a szelvény-bélyegilleték költségeinek az üzleti számlába való beállítása megengedtetnék, eme költségeknek a vasútra történt átháritása csak látszólagos lenne, mert ennek következtében csökkennének az üzleti feleslegek, az üzleti feleslegek csökkenése pedig az állami biztosítás fokozottabb mérvű igénybevételét eredményezné. A törvényjavaslat 2. §-ában intézkedés történik az iránt, hogy a conversióból a vasút rendelkezésére maradó összeggel a vasútnak az állami előlegszámlákon fennálló tartozásai törlesztessenek. Ez az intézkedés részleteiben is teljes összhangban van a =pécs-barcsi vasút pénzügyi természetű ügyeinek rendezése érdekében kötött, s fentebb emiitett 1893. évi egyezménynek — mely a conversióra vonatkozó részeiben most kerül végrehajtásra — a jelen indokolás keretében már ismertetett határozmányaival,— tisztelettel megjegyezvén, hogy mindezen határozmányok azonosak azokkal, melyek a szintén állami kamatbiztositást élvező szab. kassá-oderbergi vasút elsőbbségi kölcsöneinek convertálása alkalmából az 1889. évi X. törvényczikk 1-ső és 2-ik szakaszaiban megállapittattak. A törvényjavaslat 3. §-ában a pécs-barcsi vasút és a m. kir. államvasutak által közösen használt pécsi állomás költségeiből a pécs-barcsi vasútra eső hányad fedezhetése érdekében megengedtetik, hogy e vasút az e czélra felveendő kölcsön tőketörlesztési és kamatszükségletét kiadásként üzleti számlája terhére könyvelhesse. A pécsi állomás kibővítési költségeit illetőleg megjegyzem, hogy az 1897. évi XXX. törvényczikkel az államvasuti beruházásokra engedélyezett hitel keretében a pécsi állomáson végrehajtandó építkezések költségeinek csak azon része nyert fedezetet, mely a volt budapestpécsi vasút és a pécs-barcsi vasút között a szentlőrincz-üszöghi vonalrész közös használata iránt kötött szerződés értelmében a m. kir. államvasutakat, mint a budapest-pécsi vasút jogutódját terheli, s igy gondoskodnom kell a költségek azon részének fedezetéről is, a mely a pécsi állomásba befutott tengelykilométerek átlagos arányában a pécs-barcsi vasútra esik. Ezen összeg 218.000 forint, mely annak következtében, hogy a pécsi állomáson fertőt leni tő telep is létesítendő 14.800 forinttal, vagyis összesen 232.800 forintra emelkedett. A pécs-barcsi vasút az őt szerződésszerűleg terhelő eme beruházási költség fedezésére szükséges pénzerővel nem rendelkezvén, függő kölcsön felvételét kísérelte meg. Elfogadható kölcsönt azonban a nyílt pénzpiaczon nem sikerülvén kieszközölni, mérsékelt kamatozású állami kölcsön engedélyezését kérelmezte s arra kért felhatalmazást, hogy a nyerendő kölcsön szükségletet üzleti kiadásai között számolhassa el.
