Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-585. Jelentése a magyar kir. pénzügyminisernek, az országgyülés képviselőházához, a Győr szab. kir. város részére, az 1896. évi XXIII. törvényczikk 5. §-a alapján engedélyezett rendkivüli házadómentesség tárgyában

184 585. szám. 1-ső melléklet az 585. számú irományhoz. Másolat. 77.626. szám. Győr szab. kir. Táros közönségének Győrött. Folyó évi április hó 28-án 88/kgy. szám alatt kelt felterjesztésében előadott ama kérelmére, hogy Győr város területén végrehajtandó városrészrendezés alkalmával felépitendő házakat a házadótörvények némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1896. évi XXIII. törvényczikk 5. §-ában körülirt házadómentességi kedvezményekben részesítsem, a következőkről értesítem: A folyó évi június hó 23-án 47.376. szám alatt kelt rendeletem folytán a kiküldöttem a városi tanács kiküldöttjeinek és a pénzügyigazgatóság adóügyi előadójának közreműködése mellett a részletes építési és szabályozási tervek segélyével az engedélyezendő adómentességre vonatkozólag megállapított tényállást jegyzőkönyvbe foglalta. Ezen jegyzőkönyv szerint a helyszíni vizsgálat kiderítette, hogy a nevezett városban tervezett városrészrendezések tényleg nagyobb terjedelemmel és kiváló fontossággal birnak, mert míg egyrészt az e városban mutatkozó lakáshiány a terjeszkedést okvetlenül szükségessé teszi, addig a fenforgó közlekedési akadályok elhárítása érdekében ebben a városban új utczák, utak és terek nyitandók, illetve a meglevőknek jó része szélesbitendő. Minthogy pedig az 1896. évi XXIII. törvényczikk 5. §-a a kivételes házadómentesség kedvezményét oly helyekre biztosítja, hol nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal biró városrészrendezések szüksége forog fenn: a város közönsége által tervbe vett városrészrendezések megfelelnek azon feltételeknek, melyekhez az idézett törvényszakasz a szóban levő kedvezmény elnyerését köti. Ebből kifolyólag Győr szab. kir. város az idézett törvényszakaszban meghatározott kivételes házadómentességre igényt tarthat. Ez a kedvezmény mindazonáltal nem engedélyezhető abban a terjedelemben, mint a melyben azt a folyamodó város közönsége kéri, mert 1. a kedvezmény magától érthetőleg egész városrészekre általánosságban meg nem adható, hanem csak a városrészrendezési tervekbe felvett azon utczákra, utakra és terekre, illetve házakra s házhelyekre engedélyezhető, melyeknek rendezése a helyszíni vizsgálat eredménye szerint terjeszkedés és szükségesség, illetve közlekedés szempontjából történnék; 2. a szépészet (egyszerű utczarendezés) szempontjából tervezett rendezések az 1896. évi XXIII. törvényczikk 5. §-a követelményeinek nem felelvén meg, azokra a kivételes házadó-