Képviselőházi irományok, 1896. XXI. kötet • 560-600. sz.

Irományszámok - 1896-574. Törvényjavaslat az állami italmérési jövedékről

154 574. szám. A vasutak állomáshelyein, a hajókon, a katonai laktanyákban s várerődökben, nemkülönben a kaszinók, olvasó- s más zárt társaskörök helyiségeiben, továbbá menedékházakban, a községektől távol eső ipartelepeken, és általában minden oly helyen gyakorolható kimérésre adott engedély után, a hol a fogyasztás korlátolt mérvénél fogva rendes kimérésről szó nem lehet, valamint a csakis egyes alkalmakra szóló engedélyek után az engedély-illeléket a pénzügyminister az előző pontban meghatározott tételeken alól is megállapíthatja. Megengedheti továbbá a pénzögyminister, hogy az illeték szempontjából magasabb osztályba sorozott városokhoz és községekhez taitozó, de attól távol fekvő önálló tanyákon és telepeken kiadott italmérési engedélyek után a legalacsonyabb osztályba tartozó községekre nézve megállapított illeték-tételek vettessenek ki. 17. §• Az engedélyilleték három évről három évre terjedő időszakonkint vettetik ki. A három éves kivetési időszakon belül keletkező új engedélyek után az itelmérési illeték a kivetési időszak hátralevő részére az engedély kézbesítésének napjától, vagy ha az engedélybea az üzlet megkezdésére nézve más nap volna kijelölve, attól a naptól fogva vetendő ki. Az egyes üzleteket a községi elöljáróság meghallgatása után s az illetékes pénzügyőri biztos javaslata alapján a pénzügyigazgatóság sorozza a 16. §-ban megállapított osztályok valamelyikébe, s erről az érdekelt feleket az illető osztályra nézve megállapított engedélyilleték tételének közlése mellett határozatban értesiti. E határozat 8 nap alatt az illeték kivetésére alakítandó felszólamlási bizottsághoz felebbezhető, a melynek határozata ellen úgy a fél, mint a felszólamlási bizottság előadója, csak abban az esetben felebbezhet ugyancsak 8 nap alatt a harmad- és egyúttal utolsó fokban határozó pénzügyministerhez, ha a felszólamlási bizottság jelen törvény ellenére járt el. A felszólamlási bizottság minden törvényhatóság területére nézve annak székhelyén külön alakittatik és áll az elnökből, vagy helyetteséből, a kiket saját tagjai sorából egy-egy kivetési időszakra az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága küld ki, továbbá a belügyminister, Horvát-Szlavonországokban a Horvát-Szlavon és Dalmát-országok bánja által kijelölt egyének sorából a pénzügyigazgatóság által esetről-esetre meghívandó két szakértőből, végre a pénzügyigazgatóság egy kiküldöttjéből, a ki a bizottság előadója. A felszólamlási bizottság tárgyalásai nyilvánosak, azokon az illetékköteles üzletek tulajdonosai megjelenhetnek s érveiket szóval is előadhatják, miért a bizottság tárgyalásának ideje az illető községben mindenkor előre közhírré teendő. 18. §. A korlátlan kimérésre szóló engedélyek után a 16. §. I. pontja értelmében megállapítandó illetéknek minden 500 lélek után: 1. Budapest székes főváros területén legalább 300 koronát; 2. a törvényhatósági joggal felruházott, vagy rendezett tanácsú városokban és oly községekben, a melyek törvényhatóságnak, vagy törvényszéknek székhelyei, abban az esetben, ha népességük a) 20.000 leieknél nagyobb, legalább . . . . . . . . 150 koronát, b) 10.000—20.000 lélekből áll, legalább . 100 koronát, és c) 10.000 leieknél kisebb, legalább ......... 80 koronát;