Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-CLXIV. 1898. évi XXIII. törvényczikk a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről

330 CLXIV. szám. CLXIV. sBám. 1898. ÉVI XXIII. TÖRVENYCZIKK, a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről. (Szentesítést nyert 1898. évi július hó 11-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1898. évi gjulius hó 16-án.) fii Első Fereiicx József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvény czikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé : ELSŐ GZIM. A g-azdaság-i és ipari hitelszövetkezetek. 1. §• A kereskedelmi törvénynek (1875 : XXXVII. t.-czikk) a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései (I. rész, XI. czím, 223—257. §§.) a jelen törvény értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetekre a következő szakaszokban megállapított eltérésekkel alkalmazandók. I. Fejezet. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetek alakítása. 2. §• A jelen törvény hatálya alá eső gazdasági és ipari hitelszövetkezet a jelen törvény értelmében csakis közigazgatási hatóság, nyilvános testület (gazdasági egylet, kereskedelmi és iparkamara, ipartestület), vagy az országos központi hitelszövetkezet (Második czím) közreműködésével alakulhat. A hatóságnak közreműködése annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a szövetkezet megalakulásakor a jelen törvénynek rendelkezései megtartassanak. A hatóság a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg alakuló szövetkezet alakításánál közreműködését meg nem tagadhatja. 3. §. A tagok belépése a szövetkezet megalakítása végett a szövetkezet alapszabálytervezetének sajátkezű aláírása által történik. Ha az, a ki belépni akar, írni nem tud: kézjegye két előttemező tanú által, kiknek egyike az illető nevét is aláírja, hitelesítendő. Ha pedig sem írni, sem olvasni nem tud, vagy az alapszabálytervezet nyelvét nem érti, még az is szükséges, hogy a jelenlevő tanuk az alap