Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-CLXII. 1898. évi XXI. törvényczikk a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről

CLXI1. szám. $m CLXIL szátn. 1898. ÉVI XXI. TORVENYCZIKK, a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről. (Szentesítést nyert 1898. évi július hó 10-én. — Kihirdettetett az »Orseágos Törvénytárában 1898. évi július hó 16-án,} Mi Eisö Ferencz Jo/sof. Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. A nyilvános betegápolási költségek terhének egyenletes megosztása végett »országos betegápolási alap« létesíttetik. 2. §. . -' Az országos betegapolási alap a folyó (t. i. a költségvetési) évben közigazgatásilag előirt egyenes államadók (földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, végre a tőkék kamatai és járadékok után járó tőkekamat- és járadékadó) alapján kivetett országos betegápolási pótadóból létesittetik. Az ideiglenes házadó mentesség nem mentésit a betegápolási pótadó viselése alól. Az országos betegápolási pótadó az emiitett egyenes államadók 3°/o-át meg nem haladhatja. Az országos betegápolási pótadó tényleges °/o-nagyságát évről-évre a belügyminister a pénzügyministerrel egyetértőleg az állami költségvetésben hozza javaslatba. A belügyminister az országos betegápolási alap állapotáról az országgyűlésnek, az állami költségvetés bemutatásakor, évenként jelentést tesz. Az országos betegápolási pótadó kivetése, esedékessége és behajtása, valamint az esedékes részletek után járó késedelmi kamatok tekintetében az egyenes államadókra nézve fennálló szabályok irányadók; úgy a kivetés, mint a behajtás az illető egyenes államadókkal egyidejűleg és együttesen történik. 3- §• Az országos betegápolási alap fedezi: ' a) a bel- és külföldi kórházakban és gyógyintézetekben gyógykezelt magyar •állam polgárok után felmerült azokat az ápolási és szállitási költségeket, melyek a jelen törvény 4—7 és 9. §-ai alapján valamely elismert jellegű betegsegélyző pénztárral vagy társládával, eselédtartó gazdával, az ápolttal vagy hozzátartozóival, és az államkincstárral szemben nem érvényesíthetők • 41*