Képviselőházi irományok, 1896. XIX. kötet • 474-530. CLIV-CLXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-496. A pénzügyi bizottság részletes jelentése "a koronaértékben való közkötelező számitás behozataláról, az általános érmeforgalom rendezéséről és a koronaértéknek a jogviszonyokra való alkalmazásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

496. szám. 163 10. §. A 8. és 9. §. rendelkezései a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződés (1892. évi XVIII. törvényczikk) értelmében a megfelelő ausztriai veretű érmékre is kiterjednek. 11. §. Az 1868. évi VII. törvényczikk 2. és 3. §-a, illetőleg az 1892. évi XVII. törvéayczikk 9. §-a alapján kereskedelmi érmékül vert aranyaknak a koronaérték érméit helyettesitő fizetési ereje nincs. 12. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a kereskedelmi ministerrel egy tértőleg általános vagy a magyar korona országainak egyes részeire szóló érvénynyel megtilthassa, hogy külföldi érmék vagy más külföldi fizetési eszközök fizetéskép adassanak vagy elfogadtassanak. Ily tilalom, a mely a hivatalos lapban közzéteendő, a közzététel napjától számitott négy hét eltelte előtt nem lép hatályba. A ki ily tilalmat szokás- vagy üzletszerűen megszeg, kihágást követ el és az illetékes kir. járásbíróság által kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 13. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a kereskedelmi ministerrel egyetértőleg megengedhesse, hogy az összes vagy egyes külön meghatározandó állami és egyéb közpénzlárak a koronaérték helyett más belföldi vagy külföldi veretű érméket, nemkülönben más fizetési eszközöket fizetésül elfogadhassanak. Az erre vonatkozó engedélyben, a mely a hivatalos lapban közzéteendő, egyúttal kitüntetendő az az érték, a melyben ezek az érmék vagy fizetési eszközök az állami és egyéb közpénztárak által elfogadandók. III. FEJEZET. A koronaértéknek a jogviszonyokra való alkalmazásáról. 14. §. Az 1899. évi január hó 1-seje után keletkezett jogügyletek, ha meghatározott érték nincsen megnevezve, úgy tekintendők, mintha koronaértékről szólnának, hacsak be nem bizonyittatik, hogy a jogügylet létesítésénél más szándék forgott fenn. 15. §. Az 1899. évi január 1-je előtt keletkezett jogalapból származó s ausztriai értékben teljosithető fizetési kötelezettség a jelzett naptól kezdve a koronaértékben, és pedig olykép teljasitendő, hogy egy ausztriai értékű forint két koronával és egy ausztriai értékű krajezár két fillérrel számítandó. Ha ezek a fizetési kötelezettségek 1858. évi november 1-je előtt létrejött magáujogi czímen alapulnak, és oly értékre vonatkoznak, a melynek aránya az ausztriai értékhez törvényszerűen meg van állapítva, azok ausztriai értékre átszámitandók és azután a fennebbi értékarány szerint a koronaértékben teljesitendők. 21*