Képviselőházi irományok, 1896. XVIII. kötet • 448-473. sz.
Irományszámok - 1896-457. Báró Dániel Ernő kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1899. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztett jelentése
108 457. szám. 3. §-ában foglalt rendelkezéshez alkalmazkodva, az 1899. évi munkatervben sem fogom részletesen bemutatni. A fent felsorolt statisztikai ágak közül nem kell -tüzetesebben kiterjeszkednem továbbá — noha az tulaj donképen a statisztikai hivatalra nézve teljesen új adatgyűjtést képez — az útlevélstatisztikára, minthogy ezen adatgyűjtés kizárólag a belügy mini steriumban közigazgatási szempontból vezetett s a belűgyminister úr által időnkint a statisztikai hivatal rendelkezésére bocsátandó útlevólnaplók alapján fog történni ós azzal semmiféle hatóságnak vagy magánfélnek adatszolgáltatási kötelezettsége összekötve nem lesz. Mint teljesen új, illetőleg a m. kir. központi statisztikai hivatal munkakörébe ezúttal első izben felvenni tervezett önálló jellegű adatgyűjtések részletes ismertetés tárgyát képezik ellenben azok, a melyek a 2., 3, 5. és 10. sz. alatt emlittetnek. Ezeken kivül külön meg kell még emlékeznem a népmozgalmi statisztikáról, melynek adatgyűjtő mintái közül a halálozási lap néhány kérdését megváltoztatni kívánom, s az egyházi ós hitéleti statisztikáról, melynek körében a római ós görög katholikusokra vonatkozó kérdőívek egyik kérdésének helyesebb szövegezése válik szükségessé. Ezek előrebocsátása után az 1899. évi munkatervbe felvett vagy a már meglevő adatgyűjtéseken tervezett s az 1897: XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében az alkalmazandó kérdőívek csatolása mellett az adatgyűjtés tárgyának ós módszerének megemlítésével részletesen közlendő új munkálatokat, illetőleg változtatásokat a következőkben van szerencsém röviden összefoglalni: a) a népmozgalmi statisztikának a halálozásokra vonatkozó része; b) a ki- és bevándorlások statisztikája; c) az ország közbiztonsági állapotainak s a csendőrség és rendőrség tevékenységének feltüntetésére szolgáló statisztika; cl) a közegészségügyi statisztika; e) az ipartestületek statisztikája; f) a kézizálogkölcsönüzletek statisztikája; g) a közoktatásügyi statisztika némely ágai; h) az egyházi ós hitéleti statisztikának a római és görög katholikus plébániákra vonatkozó része. Ezen statisztikai ágaknak rövid ismertetése, tárgyuknak és az adatgyűjtés módszerének megemlítésével, valamint annak is kitüntetésével, hogy az adatok gyűjtése közvetlenül vagy közvetve a magánszemélyek bevallásain alapszik-e, alább következik: a) A népmozgalmi statisztikának a halálozásokra vonatkozó része. A népmozgalmi statisztikai adatgyűjtésnek az 1898. évi munkatervben ismertetett módszere, melynél fogva minden egyes szülöttről, házasságkötésről és elhaltról egy-egy statisztikai lap állíttatik ki, egészben véve továbbra is változatlanul fentartatik s az adatgyűjtés a halálozásokat illetőleg is csak annyiban módosittatik, hogy a halál okára vonatkozó eddigi 13. ós 15. kérdések a szerzett tapasztalatok alapján szabatosabban szövegeztetnek (új minta 14. és 16. kérdőpontjai) s a statisztikai lapnak a 7 éven aluli gyermekek elhalálozása esetén a gyermek szülőire vonatkozólag kitöltendő eddigi 20—22. kérdőpontjai, a melyekre a tapasztalás szerint nehéz volt megbízható feleleteket kapni, mellőztetnek, viszont azonban a statisztikai lap egy újabb kérdéssel, az elhunyt házas egyének házasságkötésének évére vonatkozó, az új minta 11. száma alá sorozott kérdőponttal egészíttetik ki, a mely úgy a házasságok tartamának, mint a mindenkor fennálló házasságok számának megállapithatása szempontjából is kiváltkópen tanulságos adatnak az anyakönyveléssel kapcsolatban való kiderítése ós a statisztikai lapon való feltüntetése remélhetőleg minden nagyobb nehézség és a bejelentő magánszemélyeknek zaklatása nélkül lesz foganatosítható. (A módosított kérdőívet 1. a Mellékletek 119. lapján.) b) Ki- és bevándorlási Statisztika. Tárgya az ország határain keresztül való ki- ós bevándorlások, illetőleg visszavándorlások statisztikai feltüntetése, beleértve az anyaországból a társországokba és az onnan viszont az anyaországba történő átköltözéseket is. A vándorlások statisztikája, mint a természetes népesedésre vonatkozó statisztikai
