Képviselőházi irományok, 1896. XVIII. kötet • 448-473. sz.

Irományszámok - 1896-456. Ministerelnök jelentése, az állandó országhoz épitésének előhaladásáról az 1897. évben

456. szám. 101 — ez a különbözet emelkedő csatlakozás által volt elenyésztetendő, a melynek 56.409 forint 98 kraczárnyi költségeiből 16.000 frt a székes fővárost, 44.409 írt 98 kr. pedig az országház-épitési alapot terheli, a mely összeg az eredeti költségvetésben nem foglaltatik ugyan benn, de a mely »térrendezés« czímén már fel van véve abba a kimutatásba, a melyet a tulajdonképeni építési és belső berendezési költségeken kivül felmerülő kiadásokra vonatkozólag múlt évi jelentésemben volt szerencsém előterjeszteni. Tiszteletteljes jelentésemnek további tárgyát képezi a Nádor-utcza áthelyezésének kérdése. Ugyanis az új országház épitése folytán szükségesnek mutatkozván az országház előtti tér szabályozása és nevezetesen a Nádor-utcza áthelyezése, a székes főváros, a közmunkatanács és a végrehajtó-bizottság megbizottaiból álló vegyes bizottság még í893-ban megállapodott a szabályozás módozataiban, s ezen megállapodásokat a kormány is jóváhagyta oly módon, hogy annak — az akkori becslés szerint 514.000 frttal számított költségeit a székes főváros és a közmunkatanács fedezik. A székes főváros el is vállalta ezen költségek felét, 257.000 frtot, mint maximaiis terhet, — míg a közmunkatanácsra háramló összeget, minthogy ennek nem volt e czélra pénze, az államkincstár vállalta volt magára, az országház-épitési alap terhére. Kikötötte azonban a székes főváros, hogy a fenti összeget neki a szabályozási müvelet lebonyolításáig az államkincstár bankszerű kamat mellett előlegezi. Ennélfogva a szabályozással járó költségeket egyelőre egészben az államkincstár kénytelen viselni, illetve előlegezni. Ezek a költségek azonban, — minthogy az emiitett 514.000 frt régibb telekértek-becslések alapján számíttatott ki, — azt az összeget meg fogják haladni, daczára, hogy a szabályozás után értékesíthető telkekből a kiadások egy része meg fog térülni, — s miután a székes főváros fix összegben állapította meg hozzájárulását, a többletet a közmunkatanács helyett az építési alap lesz kénytelen viselni. A jelenleg tett számitások szerint az egész szabályozási művelet, mely előreláthatólag még a folyó évben le fog bonyolittatni, átmenetképen összesen 827.000 frtnyi költséget fog igénybe venni, úgy, hogy az eladandó telkek értékesítése és a székes főváros hozzájárulása folytán — a tett valószínűségi számitások szerint végleg mintegy 300.000 frt költségvetésileg elő nem irányzott költség fogja az országház-épitési alapot terhelni, az eredetileg számításba vett 257.000 frt helyett, a mint azt az építészeti tanács idei ülésén is előadtam volt, s a mely előterjesztésem ott tudomásul vétetett. Kívánatos lévén, hogy az új országház, mint kiváló építészeti műalkotás, szintén szerepeljen az 1900. évi párisi kiállításon, erre nézve legczélszerűbbnek mutatkozott az épületnek képek utján is bemutatása, minélfogva megbízatott Rauscher Lajos műegyetemi tanár, hogy az országház külsejét és kiválóbb belső helyiségeit feltüntető 7 aquarellt készítsen. Az ezzel járó, összesen 7.500 frtra rugó költségek fedezetéről a költségvetés keretén belül nincs ugyan gondoskodva, de tekintettel a hosszabb időt igénylő munkára, bátor voltam ezen kiadást — a törvényhozás jóváhagyása reményében — ezen jelentésemet megelőzőleg engedélyezni. A. mi az országház egyes díszesebb berendezési tárgyainak a párisi kiállításon való esetleges bemutatását illeti, erre nézve még nem nyilatkozhatom, miután a kérdés még csak az előkészítés stádiumában van. A mi végül azt a kérdést illeti, a melyet — múlt évi jelentésem végpontjához képest — tanulmány tárgyává tétettem, hogy tudniillik nem lehetne-e az új országház épületét egy-két