Képviselőházi irományok, 1896. XVII. kötet • 440-447. , CL-CLIII. sz.

Irományszámok - 1896-444. A képviselőház mentelmi bizottság jelentése a Rakovszky István orsz. képviselő úr mentelmi jog megsértése tárgyában

444. szám. 167 Azok a régibb törvények, melyek e biztonságról szólanak, ma is hatályban vannak. Csak az azokban megjelölt büntetési sanctio vesztette el hatályát, de maga az azokban lefektetett közjogi elv ma is létezik, annak megszegése ma is közjogi sérelmet képez önmagában, a mitől a büntetőjogi megtorlás lényegileg különbözik. És hozzá tehetem, hogy nincs alkot­mányos állam még a franczia és belga, valamint az utánuk induló parlamenteket sem véve ki, mely a maga hatáskörében is, teljesen elkülönítve a büntetőjogi megtorlástól, ne gondos­kodnék arról, hogy a tagok szabad megjelenése, tartózkodása és távozása legalább a ház területén biztosítva legyen és mely elvileg arra az álláspontra helyezkednék, hogy ha e köz­jogi elv a saját területén megsértetett, ez a sérelem reá egyáltalán nem tartozik. De teljesen igazolhatlan alkotmányjogilag az a tétel, hogy ha valamely képviselő a házba menet, vagy onnan jövet magánegyének által bántalmaztatik, e bántalmazás a szerint képez, vagy nem képez közjogi sérelmet, a mint az illető »képviselői vagy szerkesztői, esetleg mondjuk tarta­lékos tiszti, talán folytathatnók tovább: papi, rész vénytársulati igazgatótanácsosi, államtitkári, vagy ministeri minőségében bántalmaztatott.« Ez a megkülönböztetés ép oly megengedhetetlen elvileg, mint veszedelmes gyakorlatilag. Mindezek alapján különvéleményem abban összpontosul, hogy midőn Lepsényi Miklós a már emiitett alkalommal és módon személyében bántalmaztatott, az a képviselői sérthetet­lenség támadtatott meg benne, melynek a képviselőházba jövet, az ott tartózkodás alatt és a távozáskor legalább a ház közvetlen környékén föltétlen biztonságban kell lennie, mert e nélkül sem a képviselői kötelességek teljesítésének közjogi parancsa nem bír értelemmel, sem a kép­viselői működésnek szabadsága, mely az egész Ház szabadsága, nem képzelhető. Budapest, 1898. évi június hó 14-én. Beadja: Zichy Aladár gróf s. k, orsz. képviselő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom