Képviselőházi irományok, 1896. XVII. kötet • 440-447. , CL-CLIII. sz.
Irományszámok - 1896-444. A képviselőház mentelmi bizottság jelentése a Rakovszky István orsz. képviselő úr mentelmi jog megsértése tárgyában
160 444. szám. 1-sö melléklet a 444. számú irományhoz. A tekintetes Mentelmi Bizottsághoz nyilatkozata, Olay Lajos országgyűlési képviselőnek, Lepsényi Miklós érdekében panaszolt mentelmi ügyben. Tekintetes Mentelmi Bizottság! Lepsényi Miklós-féle mentelmi ügyben a nyilatkozatom a következő: 1898. május hó 24. napján Lepsényi Miklóst, a »Néplap« czímfí újság felelős szerkesztőjét — Budapesten a Sándor-utczán — a képviselőház előtt, midőn nevezett egy bérkocsiban ült, azért, hogy érdem szerint meggyalázzam — minden idegemet felzajlitó indulat rohamában, sétapálczámmal megérintettem. Indulatomat az korbácsolta fel, hogy ez a Lepsényi Miklós, a szerkesztése alatt megjelent lapban, figyelembe nem véve a Magyar nemzet osztatlan felháborodását, hónapokon keresztül Kossuth Lajos emlékét következetesen mindig vehemensebben megbecsteleniteni törekedett, és ugyanazon nap jutott kezemhez egy felhívás, melyben újólag bizonyítékát láttam annak, hogy Lepsényi és hozzá méltó társai Kossuth Lajos szent emléke ellen újabb merényletre készülnek. Arra, hogy Lepsényi Miklós szerkesztőt, személyesen vagy mások által tettleges bántalmazás dákjában meggyalázzam, vagy meggyaláztassam, előre nem gondoltam, senkivel össze nem beszéltem. — Előzetesen csak abban voltam tényező, bogy Lepsényi és társai felett a közvél emény megvetését fejezze ki. Arról, hogy Lepsényi Miklós mint képviselő, az általa mint szerkesztő által, elkövetett undok cselekményekért a képviselőházban vezeklett — tudomásom nem volt, mert azon esetnél a képviselőházban nem voltam jelen, a múzeum-kertben voltam a tüntető ifjúság körében. — Ha tudtam volna a vezeklést, jogos indulatomnak ez fékezője lett volna. Lepsényi Miklós képviselőt, mint ilyet, sem nem bántalmaztam, sem bántalmazni szándékomban nem lehetett, mert akkor a r képviselőház folyosóján kerestem- és találhattam volna alkalmat, Őt meggyalázni. Annyira erős bennem a képviselőház és a képviselők iránt érzett tisztelet, hogy elkövetett cselekményemet csak azon feltevésem miatt óhajtanám meg nem történtnek tekintem, hátha vannak képviselőtársaink között, kik cselekményemet a képviselő ellen irányultnak tekintik. i
