Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.
Irományszámok - 1896-403. Törvényjavaslat a söradóra vonatkozó törvényes határozmányok részben való módositásáról
26 403. szám. főzdéknek lehetővé tétessék a sör termelésénél a fejlődött technikai követelményeknek megfelelő okszerűbb eljárást is követni. Erre való tekintettel szükségesnek mutatkozik lehetővé tenni azt, hogy a sörfőzdékben alkalmazott hűtőbárkák használata esetleg mellőzhető legyen és hogy ebben az esetben a sörlé mennyisége erre alkalmas más mérőkészülékkel állapíttassák meg. Szükséges ez azért, mert a hűtőbárkák nem elegendő pontos mérőedények, és a mellett azok használata azon okból, mivel ezen nagy felülettel biró edényekben a sörlé könnyen beszennyezletik, a sörfőzés szempontjából sem mindig czélszerű. A söradó iránti törvényes határozmányoknak a fentjelzett czélokból szükségesnek mutatkozott revisiója alkalmából az osztrák kormány a maga szempontjából szükségesnek találta azt is, hogy a sörtermelés adónak tétele 167 krajczárról 25 krajezárra felemeltessék. Minthogy azonban a magyar korona országaiban a sör ulán a termelési adón kivül még minden hektoliter sör után 5 frtnyi söritaladó is szedetik, a mely adójövedelemről egészben csak akkor mondhatnánk le, ha megfelelő más jövedelem biztositható leend: ezen okból a sörnek adóval való további megterheltetését úgy söriparunk, valamint sörfogyasztásunk érdekében is mellőzendőnek találom, miért is a söritaladó, illetve a Horvát-Szlavonországban jelenleg érvényben levő sörfogyasztási és söritalmérési adók eltörlése mellett behozandó söradópótlékról szóló s egyidejűleg alkotmányos tárgyalás végett benyújtott törvényjavaslatban a söradópótlék tételét az eddigi söritaladónak hektoliterenkinti 5 frtnyi tétele helyett 4 frtban javaslom megállapitani, és csakis ezen leszállítás mellett járultam hozzá a sörtermelési adó tételének fentjelzett felemeléséhez. E szerint a sörtermelési adó felemelésének daczára nálunk a sör tényleg nem leend az eddigi mérven túl megterhelve. Ugyanis a sörtermelési adó tétele ezukormérőfokonkint 8*8 krajczárral emeltetik, mely adóemelés — átlagosan 12 ezukormérőfokú sört véve alapul — hektoliterenkint 99"6 krajezárnyi adótöbbletnek felel meg; az által pedig, hogy a jövőben fizetendő söradópótlék a söritaladónak eddigi 5 frtnyi tétele helyett hektoliterenkint csak 4 frttal van javaslatba hozva, ezen kisebb adótétel, illetőleg az adótételnek ezen leszállítása a termelési adó tételének felemelését tényleg kiegyenlíti. Habár ezek szerint egyrészt a sörtermelési adó eddigi tételének megváltoztatása nálunk nem képez tényleges adófelemelést és söriparunknak az osztrák söriparhoz való helyzete az által, hogy a sör Ausztriában az eddiginél tényleg nagyobb mérvben leend megadóztatva, javul, gondoskodtam másrészt arról is, hogy a kis- és közép üzleti terjedelemmel biró sörfőzdék nagyobb termelési költségeik kiegyenlítéséül adóztatásbeli kedvezményben részesüljenek oly módon, hogy ezen sörfőzdék közül azoknak, a melyek évi termelése 2.000 hektoliternél nem nagyobb, 15°/o-nyi, azoknak pedig, melyek évi termelése 5.000 hektoliternél nem nagyobb 10°/o-nyi, és végre azoknak, melyek évi termelése 15.000 hektoliternél nem nagyobb, 5°/o-nyi adóleengedés adatik. A söradó tételének ezen czélba vett felemelésétől ezen adónemben várható pénzügyi hatást illetőleg a következőket bátorkodom megemlíteni: A söradó tételének 25 krajezárban való megállapítása az eddigi 16-7 krajezárnyi adótételnek 49*7°/o-val való felemelését képezi s ezen arányhoz képest a söradó bevétele, mely az 1894., 1895. és 1896. évi zárszámadási eredmények átlaga szerint 3,257.491 frtot tesz ki, a jövőben 4,876.464 frtot tenne ki. Minthogy azonban a törvényjavaslat a kis- és közép üzleti terjedelemmel biró sörfőzdék részére 15, illetőleg 10 és 5°/o-tóli adóleengedést biztosit és ez a leengedés, a fentemiitett osztályozás alá eső 1 sörfőzdékben az utolsó - 1896/97-iki — termelési időszakban tényleg termelt sör mennyisége után eső adó alapján tett számítás
