Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-418. Törvényjavaslat a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről

188 418. szám. szerint gyakori változtatást és kiegészítést igényelnek, ez pedig rendeleti úton gyorsabban és czélszerűbben foganatosítható. Ami különösen a 14. §. 5. pontjában a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek behajtási módjának rendeleti úton való szabályozására vonatkozó felhatalmazást illeti, erre nézve a következőket jegyzem meg: A közigazgatás minden ágazatára kiterjedő általános végrehajtási törvényünk vagy szabályzatunk nincs; csupán az adó- ós illetékügyek, a kisebb polgári peres ügyek ós a kihágási ügyekre nézve léteznek kielégitő végrehajtási szabályaink. Az adó- és illeték­ügyekre vonatkozó végrehajtási szabályok ujabb törvényeink alapján némely más ügy­körben is alkalmazást találnak; egészben véve czólszerűen alkalmazhatók ezek; i a magánosokat (az ápoltakat, hozzátartozóikat és a cselódtartó gazdákat) terhelő betegápo­lási költségek behajtása tekintetében is. Minthogy azonban a szegénysorsu fizetésköte­lesek érdekében kívánatosnak mutatkozik, hogy a betegápolási költségek czímén ellenük intézendő végrehajtás, a közadók behajtása tekintetében fennálló kedvezményeken tul­menőleg, lehető kimóletesen foganatosittassók, különösen hogy az illetőknek esetleg egyedüli vagyonát képező kisebb ingatlan ellen vezetendő végrehajtás mellőztessék: ez a körülmény szolgál indokául annak, hogy a törvényjavaslat a betegápolási költségek be­hajtása tekintetében nem egyenesen az adóbehajtási szabályokat mondja ki irányadóknak, hanem lehetővé kívánja tenni azt, hogy az utóbbiak alapján, de a méltányosság köve telményeinek figyelembe vételével állapíttassanak meg a végrehajtás részletes szabályai. Ugyancsak a törvény végrehajtására vonatkozó általános rendeletek során nyer szabályozást a vagyontalansági vagy szegénységi bizonyítványok kiállításának módja is, mely kérdés az uj rendszer életbeléptével, különösen az országos betegápolási alap ós az állam­kincstár érdekeinek védelme szempontjából, fokozott figyelmet érdemel. 15. §. A közkórházaknak függő követelései a törvényhatóságokkal, különösen a vármegyei betegápolási alapokkal szemben régi idő óta folyton növekednek. . . ;; 3. szám* Az indokoláshoz mellékelt 3. sz. kimutatás adatai szerint az 1897. év végével a melléklet ^^ rmfá ^^ 595,538 frttal, a törvényhatósági városok 50,775 írttal, együtt az összes törvényható­ságok 646,313 frttal adósai a közkórházaknak. Maga Liptó-vármegyének tartozása meg­haladja a 100,000 frtot. Közkórházaink egyrésze, törvényes követeléseinek behajthatlan­sága következtében a szükséges tartaléktőkével nem rendelkezik, sőt nem ritkán anyagi zavarokkal küzd, a mennyiben követeléseihez idejében, vagy egyáltalán nem juthatván hozzá, meglevő tartaléktőkéjét kénytelen felhasználni és ezáltal kamatveszteségeket is szenved; viszont saját tartozásait néha csak terhes kölcsönnel tudja idejében kiegyen­líteni, vagy egyes szalutokkal az intézet érdekeire nézve kedvezőtlenebb szerződést kény­telen kötni. Mindezek a körülmények egyúttal a napi ápolási díjak emelkedését, vagyis közvetve a nyilvános betegápolás költségeinek fokozását is eredményezik. A fentérintett állapoton most, a nyilvános betegápolási ügy rendezésekor segíteni kell, és a közkórházak régi követeléseinek kielégítését valahára lehetővé kell tejmi, :1 Ez a rendezés azonban az államkincstárnak bizonyos mérvű segítsége nélkül nem történhetik meg. Igaz, hogy némelyik törvényhatóságnál a követelés, vagyis a pótadó-hátralók, valamint az ápolási költség-téritmóny bevételi hátraléka fedezi vagy meg is haladja a tartozás összegét; tehát a követelések erélyes ós eredményes behajtása esetén a legtöbb törvényhatóság abba a helyzetbe jutna, hogy a közkórházakkal szemben- fennáEótarte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom