Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-417. Törvényjavaslat az ó-becs-ujvidék-titeli helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

166 417. szára. I 1-sö melléklet 0 417. számú irományhoz. Indokolás, „az ó-becse—újvidék—titeli helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az O-Becsétől Újvidékig s innét szárnyvonalként Titelig tervezett helyi érdekű vasút, mely első sorban Bács-Bodrog vármegye délkeleti részének az általános vasúti forgalomba való bevonását, a jelentékenyebb gazdasági központok közé eső igen termékeny területeknek megbízható és gyors közlekedéssel való ellátását s a vonal mentén levő mezőgazdasági üzemeknél a belterjesebb gazdálkodási rendszerre való áttérésnek lehetővé tételét czélozza, nemcsak e szoros értelemben vett helyi érdekek kielégítésére van hivatva, hanem árra is, hogy az oly termékeny és fejlődésképes vidéket, a minő a volt csajkás-kerület, mely a tiszai és dunai hajójáratoknak télviz idején elkerülhetlenné váló szünetelése alatt teljesen el volt szigetelve, az országos közgazdasági és culturalis élet áldásainak is részesévé tegye. Általános közforgalmi szempontból is figyelmet érdemel azonban a szóban forgó vasuttervezet, mert fő vizi utaink — a Duna és Tisza — oly jelentékeny rakodóhelyeit, a minők Ó-Becse, Titel és Újvidék, fogná az országos vasúti hálózattal összekapcsolni s igy megvalósítása teljesen bele illeszkednék azon forgalom-politikai programm keretébe, melyet a folyó évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával a tisztelt képviselőháznak előterjeszteni szerencsés voltam. Fokozza továbbá a tervezett vasút forgalmi jelentőségét azon körülmény is, hogy forgalmi végpontja és a m. kir. államvasutak törzshálózatához való csatlakozása Újvidéknél, tehát ép azon Duna-áthidalásnál van, mely déli Magyarországnak Horvát-Szlavonországok és a Balkánállamok felé irányuló forgalma szempontjából, valamint hadászati tekintetekből is a legnagyobb jelentőséggel bir. Az ó-becse—újvidék—titeli vasút létesítésének eszméje már 1894-ben merült fel, de a vonal hosszúsága következtében igen nagy tőkebefektetést igénylő tervezetnek megvalósítása mindaddig akadályokba ütközött, mig csak a vármegyei érdekeltség minden rétege e vasút szükségességét nem ismerte teljes mértékben fel s nem vált hajlandóvá a vasút létrejöttét lehetőleg messzemenő anyagi áldozatok árán is biztosítani. Az eredetileg kilátásba vett azon vonalvezetés, mely szerint a vasút Ó-Becsétől BácsFöldvár, Csurog, Zsablya, G-yurgyevó és Káty községek érintésével Klisszán át Újvidékig fővonalként és ezen vonal Káty állomásánál kiágazólag Kovil-Szent-Ivánon át szárnyvonalként terveztetett, — időközben módosult, miután a helyi érdekeltség egy tekintélyes része azon variáns vonalvezetés mellett foglalt állást, a mely Jarek, Temerin és Groszpodincze községek bevonását