Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-416. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a Budapestről-Budafokig, illetve Nagy-Tétényig vezetendő helyi érekű villamos vasut engedélyezéséről

144 416. szám. , . - :•, 5- ••§• • Ezen pálya kiépitése és üzleti czéljaira az 1881. évi XLT. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, az utóbbiakat annyiban, a mennyiben bírói útra nem tereitettek, még az épités közben, mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolítani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartozik. A budapesti közúti vaspályatársaság úgynevezett kelenföldi vonalához való csatlakozás, valamint a Ferencz József-hidtól az Átlős-útig terjedő vonalszakasznak együttes használata iránt engedélyes a budapesti közúti vaspályatársaság igazgatóságával, a m. kir. államvasutak »Budafok« állomásához való csatlakozás és a budapest-dombovári m. kir. államvasuti vonalnak, úgyszintén a cs. kir. szab. déli vaspálya budapest-székesfehérvári vonalának keresztezése iránt a m. kir. államvasutak, illetve a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság igazgatóságaival, végül a budapest-gráczi államút igénybevétele iránt Budapest székes főváros közönségével, illetve a Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegyei m. kir. államépitészeti hivatallal a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve a közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik, Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a, kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az éidekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. . 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1,330.000 azaz: Egymillióháromszázharminczezer forintban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 130.000 frtot, tartalékalap képzésére pedig 30.000 frtot tartozik fordítani. Ezen tényleges tőke felhasználását, illetve a vasút megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére tényleg fordított költségeket engedélyes az átalányként engedélyezett általános kiadások és időközi kamatok (költségvetés I. és XIV. fejezet) kivételével a műszaki felülvizsgálat során kimutatni és okmányiiag igazolni köteles. Mindazon esetleges megtakarítások is, a melyek az építési és üzletberendezési tőke gyanánt megállapított 1,330.000 frtnyi összeggel szemben a műszaki felülvizsgálat eredményéhez képest mutatkozni fognak, — a tartalékalapba helyezendők. A 30.000 frtnyi beruházási tartaléktőke a vállalat czímleteiben is letehető, mely utóbbi esetben a tartalékalapba helyezett czímletek után rendeltetésüknek megfelelő felhasználásuk, /