Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-413. Törvényjavaslat a magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek,fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről

120 413. szám. Ha az elhalálozás is a külföldön következett be, a szabad rendelkezés alatt álló ingó hagyaték után járó illeték a két államot fele-fele részben illeti meg. Ezek a határozatok a hadsereghez tartozó örökhagyókra nézve is mérvadók. 6. §. A részben az egyik, részben a másik állam területén létező hagyatéki vagyon terhei tekintetében a következő szabályok irányadók: a) azok a tartozások, a melyek a hagyaték bizonyos tárgyát kizárólag és olykép terhelik, hogy a hagyaték többi része értük nem szavatol, az illeték kiszabásánál a hagyatéknak csakis annál a részénél vehetők tekintetbe, a melyhez a megterhelt tárgy tartozik ; ^ b) azok a tartozások, a melyek az egész hagyatékot terhelik, akár biztositvák a hagyaték egyes tárgyaira, akár nem, első sorban az ingó hagyatékból vonandók le. Ha ettől az ingó hagyatéktól mindkét állam javára jár valamely illeték (5. §.) és a terhek az ingó hagyatékot ki nem meritik, ezek felosztása az ingó hagyatékban való kölcsönös részesedés arányában eszközlendő; c) ha a tartozások az azokkal terhelt ingó hagyatékból nem fedezhetők, a fedezetlen rész a b) pontban megjelölt arány szerint az ingatlan hagyaték terhére veendő számba; d) a b) és c) pontok értelmében eszközlendő felosztásnál azonban az egyes résztömegek csak abban az összegben veendők számításba, a mely az ezeken az egyes résztömegeken az a) pont értelmében kizárólag fekvő különleges terhek levonása után fenmarad, a mennyire ugyanis ezeket a terheket az általános terhekkel szemben az elsőbbség megilletné. 7. §. Élők közti oly vagyonátruházásoknál, melyek a fennálló törvények értelmében ugyanazon illeték alá esnek, mint a halálesetre szóló vagyonátruházások, (pl. vagyonátadások szülőkről gyermekekre, hozományok és kelengyék okirati megállapítása) arra nézve, hogy a bélyegjegyekben vagy közvetlenül lerovandó illetékek melyik államot illessék meg, az 1—4. §-okban foglalt határozatok irányadók. Illetékegyenérték. 8. §. Az ingó vagyontól járó illetékegyenérték azt az államot illeti, a melynek területén az illetékköteles fél lakhelye van. Társaságoknál, egyleteknél és intézeteknél a székhely tekintendő lakhelyül. Az ingatlan vagyontól járó illetékegyenérték azt az államot illeti, a melyben az ingatlanok fekszenek. Beadványok, mellékletek, felzetmásolatok. 9. §. A beadványok, mellékletek és felzetmásolatok után járó illetékek rendszerint azt az államot illetik, a melynek területén azok legelőbb benyujtattak. Ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha a beadvány, melléklet vagy felzetmásolat az által a hatóság által, a melynél benyujtatott, a másik állam területén levő valamely személyhez, hivatalhoz vagy intézethez hivatalból áttétetik vagy átküldetik, ha ugyanis a fennálló szabályok értelmében a közvetlen benyújtás helyett ily közvetett benyújtásnak van helye.