Képviselőházi irományok, 1896. XVI. kötet • 402-439. , CXXVIII-CXXXV. sz.

Irományszámok - 1896-412. A pénzügyi bizottság jelentése "a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről" szóló törvényjavaslat tárgyában

104 412. szám. 11. §• Az üzletrészek az illető tag nevére állitandók ki s legfelebb száz (100) korona i évértékben állapithatók meg. Az üzletrészek megállapított névértéke a szövetkezet fennállása alatt sem fel nem emelhető, sem le nem szállítható. 12. §. Az üzletrészek után kamatot fizetni nem szabad. Osztalékkép felosztás alá a tagok között csak az kerülhet, a mi az évi mérleg szerint mint tiszta nyereség — a tartalékalapra fordítandó összeg levonása után — megmarad. (13. §.) A mig a tartalékalap az összes üzletrészek névértékének felét el nem éri, arra a tiszta nyereségnek legalább tiz (10) százalékát kell fordítani. 13. §. A felosztható nyereség (12. §.) első sorban az üzletrészek közt az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, ugy azonban, hogy az osztalék öt (5) százalékot meg nem haladhat s csak akkor fizethető ki, ha az üzletrész már teljesen befizettetett, vagy a veszteség folytán csökkent üzletrész kiegészíttetett. Ellenkező esetben az üzletrész javára irandó. Az öt százalékot meghaladó nyereség a tartalékalap növelésére fordítandó. 14. §. A mérleg szerint mutatkozó veszteséget első sorban a tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok között ugyanazon arányban osztatik fel, mint a nyereség s az egyes üzletrészekből az év végén lejegyzendő. Ha a tartalékalap által nem fedezett veszteség az üzletrész-követelést meghaladja: a további befizetéseket és a későbbi évek nyereségeit a veszteségből származó tartozás törlesztésére kell fordítani. Az alapszabályokba felvehető, hogy a tartalékalapból és az üzletrész-követelésekből ki nem került veszteségek fedezésére a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő befizetések is követelhetők. E befizetések a tagoknak a 15. §-ban megállapított felelősségét nem érintik és csak közgyűlési határozat alapján vethetők ki. 15. §. A tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős; az alapszabályokban azonban az üzletrész névértékének tízszeres összegéig terjedhető felelősség is megállapítható. 16. §• A szövetkezet hitelezőinek követelései a tagoktól csak a szövetkezet vagyonára nyitott csőd esetén és csakis a csődeljárással kapcsolatban a jelen törvényben megállapított határozatok (42—45. §§.) szerint hajthatók be. Sem a csődbe bejelentett, sem a be nem jelentett követelések külön keresettel vagy kifogással az egyes tagok ellen nem érvényesíthetők. 17. §.. A szövetkezetből kivált tag vagy örököse a benmaradt tagokkal egyenlően felelős, ha annak az üzleti évnek befejezésétől számított hat hónapon belül, melyben a tag a szövetkezetből kivált, a szövetkezet ellen csőd nyittatott. Az, hogy a szövetkezet tartozása a kiválás előtt vagy után keletkezett, különbséget nem tesz.